Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Kőszénbányászat - Kőszénbányászatunk mívelése és gazdasági viszonyai millennáris kiállitásunk évében

51

kiszívható légmennyiség perczenkint 11.900 m3, egy-egy munkásra perczenkint 2—3 m3 jó levegő számittatik. A munkások kivétel nélkül biztonsági lámpákkal dolgoznak.

Viz emelésére jelenleg a felszínen 12, összesen 952 lóerejü és a bányában hat, összesen 98 lóerejü vizemelőgép működik és a perczenkint emelhető viz mennyisége összesen 12'9 m3.

A pécsi szén elméleti és gyakorlati fűtőértéke a következő táblázatban foglaltatik.

100 súlyrészben van:

Bányakerület

Akna

Széneny

C

Köneny

H

Éleny

0

Légeny

N

Viz

HOj

Caloria

értéke

Pécs

András

78-48

3-67

4-60

1-19

1-11

7302

»

»

81-10

3 85

4-60

1-28

0'92

7568

»

Schroll

77-32

3-93

5-03

1-34

0-95

7288

»

Vasgyár

7 8*44

3-94

6‘76

1 ‘34

1 ‘38

7334

Szabolcs

Ferencz József

82'30

4'22

4-42

1-42

• 1 *29

7752

»

» »

77-65

3-96

4’97

1-45

1-47

7282

»

» »

81-43

4-19

5 11

1 "39

1-19

7645

»

» »

78-59

4-01

4'52

1*41

1 '38

7388

Vasas .

Rükker

77-75

4-11

6"40

1-39

1*47

7303

»

József-tárna

78-34

4-12

6'oo

1-43

1*01

7323

»

Thommenakna

75-81

4-22

7-44

1-24

1-61

7130»

74-85

4-05

5-78

1-23

1-27

7052

Átlag . .

7364

Dr. Schvvackhöfer tanár szénelemzései szerint. Dr. Klimont Izor társulati vegyész által eszközölt kőszénelemezései szerint ezen Caloria átlag 7388.

Tényleg 1 kg. pécsi szén 572— 71/2 liter, 1 kilogram sajtolt szén pedig 672—87a liter vizet gőzölögtet el; a pécsi szén fajsúlya 1 *3 — 1 *6 között ingadozik.

A társulati bányák kőszéntermelése fennállásuk óta fokozatosan emelkedve, 1853-ban 22.628 q., 1863-ban már 1,680.155 q., 1873-ban

2,727.294 q., 1883-ban 4,488.637 q., 1893-ban 4,868.629 q. és 1895-ben már 5,835.455 métermázsát tett ki évente és összesen termeltetett a társulat fennállása óta 123,853.914 q.

A briquet vagy sajtolt széngyártás kitett 1867-ben 37,440 q. és 1895-ben 294.215 métermázsát, a kokszgyártás pedig 1861-ben 6000 q., 1895-ben

120.326 métermázsát.

A magyar vasutépités és ipar fejlődésével a dunagőzhajózási társulat magánfogyasztóknak szénnel való ellátását is szemügyre vette, minek következtében az eredetileg csak saját czéljaira szolgáló bányaüzem hatalmas fejlődésnek indult.

Magyarországnak legnagyobb szénfogyasztója, a vasút is mindjobban méltányolja a pécsi szénnek előnyeit, melyből kifolyólag jelenleg már körülbelül 172 millió métermázsát használ mozdonytüzelésre, még pedig főképen hegyi vonalakon, úgymint többek között az ismert fiumei vonalon is.

4'