Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
504 Födémszerkezetek egész sorozatát láttuk kiállításunkon bemutatva ; nem is lehetett ez máskép, mert építészetünkben, mióta a gyors építkezésre magán, sőt legtöbb esetben njdlvános épületeknél is nagy súlyt fektetnek, a faanyagoknak födém-szerkezetek előállítására való alkalmazása majdnem lehetetlenné van téve ; az összes törekvés oda irányul, hogy vasgerendák felhasználása mellett szilárd, lehetőleg könnyű és mindezek mellett még olcsón előállítható szerkezetek létesittessenek. Kezdetben a vastartók közötti boltozatok csakis közönséges téglából voltak készítve, később a boltozatokhoz mintás-téglák alkalmaztattak; midőn pedig a czement felhasználása az építészetben egyaránt, de különösen a magas építményeknél elterjedt, a beton különböző vegyités- és alakítással hódított mindinkább tért. A monier-szerkezetek előnyei úgy a köz- mint magán építkezéseknél átalán el vannak fogadva, és Breymann és társa külön pavillonja a nagyközönség előtt is megismertette a szakkörök által régen méltányolt szerkezeteket. A Monier által megkezdett alapon fejlődött ki a Mátray-féle vasbeton szerkezet is, mely gondos foganatositás mellett annak előnyeivel bir. Sok esetben a födémek csömözött betonból, sőt gypsz-betonból is készülnek. Könnyű, kevésbbé hordképes födémekhez a drótfonás és gypszszel készült Rabitz-féle szerkezetet is használnak. Mindezen szerkezeteket már hazai vállalatok állítják elő, és igy e téren is a külföldi ipart mellőzhetjük. Itt kell megemlékeznünk a fafödémek vakolatához szükséges nádfonatokról, melyeket most már gyárilag állának elő és egyenletes jó minőségű anyagot szolgáltatnak. Kitűnik ezek között az első magyar nádszövő gyár Pozsonyban és Rüll Pál Eszterházán. * * * Építési díszítmények anyagául hazánkban még leginkább a könnyen előállitható gypsz használata van elterjedve, mert olcsósága mellett aránylag eléggé tartós ; szobrászaink, bár a kiállításon nem voltak kellőleg képviselve, annál dicséretesebb munkát végeztek az épületek körül ezek közül ; felemlit- hetők Szabó Antal és Marchenke Vilmos a ki az országház építésénél munkálkodott. A kiállítás történelmi főcsoport épületének díszítésénél Langer Ignácz dicséretre méltó tevékenységet fejtett ki. Égetett agyag díszítésekben vidéki városaink igen szép haladást tettek, a székesfővárosban pedig a Vögerl Ignácz-féle szobrászati műterem készítményei úgy szabatos kidolgozás, mint az anyag jó minősége folytán tűnnek ki. A kerámia terén azonban egy gyárunk van, melynek nemcsak hazánk határán belül, hanem világhíre is van és a melynek vezetője,, megalkotója Zsolnay Vilmos. A gyár nemcsak a közönséges majolika, hanem a pirogranit- díszitéseket színekben készíti és oly tökélyre emelte, mint a minőt eddig hazánkban soha, külföldön pedig igen kevesen értek el. Kívánatos volna, hogy ily czélu gyártmányait az épületek falaival szorosabb összeköttetésbe hozza, azaz, hogy a mostani laza összeköttetési mód helyett a burkolat mint a fal kiegészitő része szerepeljen. Műkövek készítésében is örvendetes a haladás : Schrödl Emil, és Wünsch
