Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
478 folytán ez a vizmutató mind Magyarországban, mind Ausztriában máris figyelemre méltó elterjedést nyert. Másik újdonságot képezett ugyancsak Eberhard Györgynek szabadalmazott léghuzam-szabályzója, melyet Popelka és Társa (Budapest) állított ki. Ez a készülék arra való, hogy a gőzfeszültség változásának megfelelően a kéménytolattyut önműködőleg lejebb, illetve felebb állítsa. E czél elérésére gőzvezetékre szerelt manométer mutatója szélső állásaiban egy-egy elektromágneses készüléket kapcsol Leclanché elemek áramkörébe, minek folytán az illető elektromágneses készülék vagy egy vízvezetéki szelepet kinyit, úgy hogy a viz a kéménytolattyuval kapcsolt dugattyú alá jut és azt megemeli, vagy pedig másik szelepnek kinyitása által a hengerből a vizet kifolyatja, minek eredménye az, hogy a kéménytolattyu lejebb száll. Elmés szerkezete daczára ez a készülék természetszerűleg csak különleges esetekben alkalmazható. Közlőműrészeket ugyan többen állítottak ki, nevezetesen a Ganz és Társa részvénytársulat, Láng L., a Danubius-Schoenichen-Hartmann részvénytársaság, a Vulkán részvénytársaság, Hirsch és Frank, Sturzer József, valamint Lenhard és Guhrauer. Ezeken kivül az összes hazai gépgyárak is foglalkoznak többé-kevésbbé modern szerkezetű közlőművek és közlőműrészek készítésével, de egyikének sem képezik elsőrendű speczialitását. Mint különlegességek megemlitendők a Ganz és Társa részvénytársaság által kiállított, már átalánosan ismert Mechwart-féle frikcziós tengelykapcsolások, valamint a Danubius-Schoenichen-Hartmann részvénytársaságnak vaslemezből készült csapágyállványai és szíj korongjai, mely utóbbiak kivált csekély súlyuk és nagy szilárdságuk miatt nagyobb figyelmet érdemelnének, mint a milyenben eddigelé részesültek. Érdekes szerkezete miatt végül megemlítendő az a kötélhajtómű minta, melyet Láng L. gépgyára állított ki. Bőrhajtószijat hazánkban ugyan sokan készítenek, de a szükségletnek igen jelentékeny részét még mindig külföldi gyárak födözik. A gépipari csoportban bőrhajtószijakat Gnerlich B. (Budapest) állított ki, mely czég kiváló minőségű szíjakat jelentékeny mennyiségben gyárt, továbbá ifj. Schulz József (Budapest) jó munkájú szíjakat, Palencsár Andor (Budapest) pedig különleges eljárás szerint impregnált és erősen nyújtott szíjakat mutatott be, melyeknek nagy előnye, hogy használat közben alig nyúlnak meg. Gnerlich B. lánczos hajtószíjakat is mutatott be. Pamut- és teveszőr hajtószíjakat, melyeket még néhány év előtt kizárólag a külföldről voltunk kénytelenek behozni, Lévy James pozsonyi pamut-, teveszőr- és »Balata«-hajtószijgyára állított ki. A nevezett, már régóta ismert czég, melynek Hamburgban és Párisban nagyszabású ily szíjgyára van, Pozsonyban azon czélból alapította mintegy két év előtt gyárát, hogy a magyar- országi és ausztriai szükségletet onnan födözze. Műszaki czélokra szolgáló mindennemű ruggyanta-árukat a néhány év előtt alapított Magyar ruggyantaárugyár (Budapest) gyárt is állított ki. E specziális gyár a kezdet nehézségeit legyőzve, gyártmányai minőségének javításán serényen fáradozik.