Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók

474 thington-sziyattyuk. Az egymás mögött elhelyezett három gőzhenger gőz­nyomása, ugyanis oly egyenletesen hárul a szivattyú dugattyújára, hogy a rudazat súlya elegendő a gép nyugodt és teljes lökettel való járásának biztosí­tására. Miután e gép a kiállításon időnként működésben is volt, meg lehetett győződni arról, hogy az ily lenditőkerék nélküli gép nem lökésszerűen indul és nem is működik majdnem egyenletes dugattyusebességgel, mint sokan tévesen feltételezik. Ez különben akkor is kitűnik, ha a dugattyunyomások diagrammjait, a tömegek hatásának tekintetbevételével megszerkesztjük. E diagrammok azt mutatják, hogy a dugattyusebesség hasonlóan változik, mint forgatós gépeknél. A szóban lévő gépnek szivattyúi kivül tömitett, oldalos rudak közvetíté­sével mozgatott buvárdugattyukkal vannak felszerelve. A szelepházak egymás mellett, a hengerek fölött vannak elrendezve. Mindegyik szelepházban egy-egy szívó- és nyomószelep van ; a szelepházat a szivattyuhengerrel összekötő csa­torna a szivócsatornát keresztezi. A szelepeknek páronkint közös szelepházban való elrendezése a szelepeket könnyen hozzáférhetőkké és kicserélhetőkké teszi. A fémből való siklapu szelepeket lefelé nyúló három-három szárny vezeti ; felfekvő fölületüket bőrlemezek tömitik ; gyors lecsukódásukat terhelő csavart rugók biztosítják. A szelepházfödelek mindegyikét csap körül lefordítható három­három csavar szorítja helyére. Ha anyacsavarjaikat meglazítandó, kétszer- háromszor körülforgattuk, az illető csavarok csapjuk körül lefordíthatok és a szelepház födele levehető. Ez a berendezés a szelepek megvizsgálását meg- könnyiti és az anyacsavaroknak e közben való elvesztését lehetetlenné teszi. Az ily szivattyúkat rendszerint segédszivattyukkal kötik össze, melyek dugattyúit a szivattyúk hátulsó végén kiérő dugattyu-rudak keresztfejei szög- emeltyük közvetítésével mozgatják. E segédszivattyuk a vizet a főszivattyuk alatt elhelyezett víztartóba szolgáltatják. Ugyané víztartóból veszik a konden- záczióhoz való vizet, a légszivattyúk pedig a főszivattyuk szívócsövének köze­lében ugyanebbe a víztartóba juttatják a meleg vizet. A kiállított ilyen bányaszivattyu perczenkint 2000—2500 1. vizet 110 m. magasra emelhet ; főbb méretei a következők : a nagynyomású gőzhengernek átmérője 254 mm., a közepes nyomású gőzhengernek átmérője 406 mm., a kisnyomású gőzhengernek átmérője 635 mm., a szivattyu-dugattyuk átmérője 220 mm., a közös lökethosszuság 380 mm. A Ganz és Társa részvénytársulat háromhengerfi bányaszivattyut állított ki, melylyel az üzemére szolgáló 11.000 wattos egyenáramú elektromotor közös alzatra volt szerelve. A vízszintesen elrendezett bűvárdugattyus szi­vattyúnak forgatós tengelyét az elektromotor egyszerű fogaskerék áttevés útján hajtotta. A Danubias-Schoeniclien-Hartmann részvénytársaság szíjhajtásu, víz­szintes elrendezésű kéthengerü szivattyút mutatott be, 175 mm. átmérőjű hengerekkel és 260 mm. lökettel, mely perczenkénti 50 fordulattal járatva, óránkint 30 m3 vizet szállíthat. Szíjhajtásu kisebb szivattyút Sturzer József (Budapest), kis buvár- dugattyus gőzszivattyut Mannák Vincze (Budapest), pulzométereket, vasúti

Next

/
Oldalképek
Tartalom