Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók

464 A Worn er J. és társa czég által gyártott és a kiállításon bemutatott síksziták a hazai nagyobb malmokban a czentrifugális osztályozó gépeket, valamint az osztályozó hengereket már majdnem teljesen kiszorították. Az utóbbiakat, oszlató hatásuk miatt, a hengerszékekből kikerülő őrleménynek előzetes osztályozására ugyan előnynyel használják, de csakis arra, hogy a síkszitára kerülő őrleményt előkészítsék. A síkszitának munkavégzése vízszintesen mozgatott kézi szitának munkájá­hoz, mely a legjobb osztályozást adja, teljesen hasonló, a mennyiben az osztályozandó keverékben foglalt könnyebb, tehát csekélyebb értékű részecskék a fölszinre kerülnek, mig a nehezebb, értékesebb részecskék lefelé igyekszenek, a szitaszövetre jutnak és ezen szemnagyságuk szerint áthullnak. Az osztályozandó őrlemény a síkszita egyes osztályain, szállító léczek által irányittatva végig halad, miközben nem csapódik a szitafelületre, a mi czentrifugális osztályozó és közönséges szitáló hengereknek főbaja. E mellett az osztályozandó anyag igen hosszú utat tesz, minek folytán az osztályozás teljesen megfelelő. Hogy az osztályozó felület minél nagyobb és a legkülön­félébb igényeknek megfelelő legyen, több szitát helyeznek egymás fölé, mi­által az osztályozóknak egész sorozata egyetlenegy gépben egyesíthető, a mi e gépnek kiváló elsőbbsége. Ugyanezért e síkszitáknak mind a nagy, mind a közepes nagyságú és kis malmok egyaránt jó hasznát vehetik. Az utób­biakra nézve kiváló fontosságú az a körülmény, hogy ilyen gép egyidejűleg 2, 4, sőt 6 őrlőcsoport terményeit osztályozhatja, tehát egyidejűleg a darálás­hoz, felbontáshoz és a kiőrléshez használható. A sziták tisztántartásáról csak akkor kell gondoskodni, ha az osztályo­zandó anyag lágy. Ez esetben egyszerűen búzaszemeket vagy akáczmagot is tesznek a szitákra ; e szemek az osztályozandó őrleménynyel együtt végig járják a szitafölületeket, az utolsó szitán azonban elkülönittetnek és elevátor útján ismét a szitafölületek elejére kerülnek. A szitáknak megkívánt nyugodt, nem fölötte lassú, vízszintes mozgását a következőképen érik el. Két öntöttvas keretre két-két golyós ágyú állvány van szerelve, melyekre a szitaszekrény ugyancsak golyós végű rudak.által van felfüggesztve. A felfüggesztő rudak úgy állíthatók, hogy a szitaszekrény pon­tosan vízszintes helyzetbe hozható. A szitaszekrény két fele közé aczélöntésü szilárd járom van foglalva, mely oly alakú, hogy a lengető erőt a szekrény­nek egész főkeretére egyenletesen áthárítja. E járom közepén alkalmazott aczélcsap állítható golyós csapágyban jár, mely lenditőkerékkel egybeöntött csapágytestben van képezve, még pedig a függőleges hajtótengelyhez viszo­nyítva exczentrikusan. A gép rendeltetése szerint ez az exczentriczitás 40 vagy 50 milliméter. A hajtószíjkorong is, mely perczenkint 180—185 fordulatot tesz, a lendítő koronggal egy darabból áll. A hajtótengely kúpos állványba van ágyazva ; felső csapágya négy részből való és állítható, mig a tengelynek alsó vége talpperselyben jár. A mozgó tömegek súlyának kiegyenlítésére a lendítő korongokat ólomdarabokkal megfelelően súlyosítják. A lendítő korong­nak a szitaszekrény belsejébe való helyezése is igen czélszerü, a mennyiben a felfüggesztő berendezésnek egyenetlen igénybevételét mellőzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom