Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Geologia - A geologia alkalmazása a gyakorlati életben
34 hogy az artézi kút 176*95 m. mély és hogy öt víztartó rétege van 62*4 m., 87 m., 113*5 m., 174*4 m., 176*i m. mélységben. Az átfúrt rétegekben az agyag- és homokos rétegek felváltják egymást. Hevesmegye kiállította saját csarnokában a jánostanyai és a csárdamajori fúrt kút fúrópróbáit üvegben. Az első kút 72*89 m., a másik 60*68 m. mély, A különböző rétegek vastagsága meg van ugyan határozva, de a földminták megnevezésére nézve nincs semmi megjegyzés téve. Ternes városa állította ki a gazdasági csarnokban a belvárosi artézi kút fúrása alkalmával kiemelt földrétegek mintáit kis csinos üvegekben izlésteljesen összeállítva és pontos megnevezéssel ; láttuk itt képviselve az alluviumot, a diluviumot és a harmadkort. Ehhez hozzá voltak csatolva dobozban a fúrópróbák is. Az egészségügyi csarnokban egy térképen kitüntetve láttuk Ternes vármegye artézi kútjait, vörös színnel megjelölve a hely, hol artézi kutak vannak. A térkép mellett néhány adat is látható, így : a legtöbb felszálló vizet szolgáltató kút, a fúrt kutak mélységeinek feltüntetése, vizelemzések és grafikus rajza az 1896. évig fúrt kútaknak. Zsoldos Ferencz gyártulajdonos Szentesen 240 darab fúrópróba-mintát állított ki kis dobozokban egy 220 m. mélységig terjedő fúrólyukból. A fürdőhelyek közül Vicknye fürdő által kiállított tárgyai között láttuk a fürdő viztárójának és aknájának keresztszelvényét, melynek geológiai színezése dr. Szabó József után, történt meg. A harkányi fürdő néhány kőzetmintát mutatott be minden további megjegyzés nélkül, valamint kénnel bevont agancsot és borsókövet. Alsó-Tátra- füred és a tárcsái fürdő vaslápföldet állitott ki ; Borberek ellenben lápsót. A hazai turista-egyesületek közül csakis a Magyarországi Kárpát- Egyesület állította ki a Kárpáti Múzeumnak kiválóbb tárgyait és nevezetesen a geológia körébe vágó szép és tanulságos ásványokat és kőzeteket, a bélai mészhavasok, a Magas-Tátra, a szepes-gömöri érczhegység és a Hegyalja szerint csoportosítva ; továbbá különféle vidékről származó csiszolt kövek gyűjteményét és néhány kövületet. Szép példányokban voltak bemutatva az aggteleki és a bélai barlangok cseppkövei. Hunyadmegye is állitott ki nehány cseppkövet és mészkövet minden megjegyzés nélkül és inkább díszítésre. Stahl Mór bányász Mármaros-Szigetről állította ki a Mármarosmegyében előforduló ásványok egész sorozatát, úgymint többféle érczet, szenet, kőolajat és máramarosi gyémántot. A Hevesmegye csarnokában látható volt egy Elephas primigenius zápfoga,a Tisza vizéből, kövült bükkfadarab a Tárná patakból és hat métermázsás kövült gyertyánfa. Bars vármegye körülbelül 300 kőzetmintában mutatta be Bars vármegyének kőzeteit és a megye földtani térképét is 1 : 25.000 méretben. Ezen térkép a m. kir. földmivelésügyi minisztérium megbízásából a mezőgazdasági egyesület részére készült el; még pedig az 1865—1869. években eszközölt átalános feltételek alapján elkészült térképek 1 : 144.000 méretben át lettek hozva az 1 : 25.000 méretű térképekre. Barsmegye ezen kiállítása csakis dicsé- retreméltó és példa gyanánt szolgálhat hazánk többi megyéjének is.
