Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Az erős villamáramok technikája - Az erős villamáramok technikája az ezredéves kiállitáson

Hogy Jedlik teljesen tisztában volt a dinamó elektromos elvvel, mutatja a gépéhez tartozó eredeti feljegyzés 4. pontja, mely szó szerint a következő :

»Ha d és c szorítok egymás közt rézhuzallal összeköttetnek, b és a szorítok közé pedig Bunsen-féle elemek helyett egy galvanometer vagy érintői tájoló foglaltatik, akkor a delej forgatása folytán a sokszorzó huzalban villamfolyam indittatik, mely a forgatott delej tekercsén átmenvén a delejt erősebbé teszi, az pedig ismét erősebb villamfolyamot indit s. a. t.«

Ezt a feljegyzést a Jedlik-féle eredeti gépmintával együtt a kiállítás közoktatási pavillonjában a budapesti tudományegyetem fizikai intézetének igazgatója, dr. báró Eötvös Loránd mutatta be.

Jedliknek elektromos kutatásai közül érdekesek még a következők :

Kondenzátor battériájának elemeit nagy felületre kapcsolva töltötte és kaszkad kapcsolással sütötte ki ; a feszültséget igy sokszorosítva, hatalmas szikrajeleneteket létesített. Ily eljárást követett sokkal később Flanté az ő rheostatikus gépénél. Jedlik csöves kondenzátor battériája szerkesztésével üvegdielektrikummal biró készülékének hasonló méretekkel korábban el nem ért kapaczitást tudott adni.

Nagy érdeme van hazánkban az elektromossággal foglalkozó kutatók közül néhai Stoczek József kir. műegyetemi tanárnak, nálunk az exakt vagy mérő fizika úttörőjének. A Voka-féle oszlopot elméleti alapon vizsgálta az ötvenes években és ugyanekkor a kir. magyar természettudományi társulat Évkönyveiben a Jedlik-féle elem állandóiról irt értekezése az első és irodalmunkban még számos éven egyedül maradt elektromos mérési vizsgálat, melyben a mérések pontossága, a módszerek és készülékeknek a mathematikai analízis segédeszközével megállapított hibáiból van kimutatva. Stoczek József a tudomány haladásával folyton lépést tartva, első volt, ki az erős áramok technikáját ex cathedra adta elő.

Az elektrotechnika fejlődésében a Gramme-Pacinotti gyűrűs armatúrának nagyobb gépeken való alkalmazása idejétől fontos mozzanatok a következők :

A dinamó-gépek reverzibilitásának vagy megfordithatóságának felismerése 1873-ban. Erre van alapítva az elektromos munkaátvitel, melynek nagy mértékű és sokféle alkalmazását látjuk ipartelepeken, továbbá bányákban, a hol az elektromotorok fúrógépek hajtására, terhek emelésére és továbbítására, szellőzők hajtására stb. használtatnak. Az elektromos vasút, mely a nagy városok közlekedési eszközei között oly nagyfontosságuvá vált, az elektromos munkaátvitelnek igen szép alkalmazása.

Beláthatatlan még, de már a meglévő szerkezetekből is biztosra vehető az a rendkívüli szolgálat, melyet az elektromos munkaátviteltől várhatunk. A természeti munkakészleteket, vizierőket, a mint nagyszabású példában a Niagara vízeséseinél már megvalósították, arra fordíthatjuk, hogy akár több ezer lóerő munkabírású áramtermelő gépeket tartsunk üzemben. Az áram vagy a helyszínén használtatik fel, vagy pedig távvezeték útján az ellátandó területekre vitetik, a hol világításra, mechanikai munkakifejtésre és elektrochemiai czélokra hasznosittatik.

Hazánkban Iglón, Gölniczbányán, Nagy-Szebenben, Késmárkon, Szegvárt