Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
266 ablak, mely Tóth Sándor orosházi lakatosmester ügyességét dicsérte és az a vasportál, melyet a Svadló Ferencz-féle gyár Mannstadt Köln a/Rh-i gyáros díszvasaiból szerkesztett, továbbá az a tolóajtó, melyet ugyancsak a Svádló- féle gyár függőleges rudakból s ezeket mozoghatóan összekötő parallelogram- alaku ízekből állított össze, csak azt jelezték, hogy ilyeneket igen jól és szépen nálunk is csinálnak, mert a felsorolt néhány darabból iparunk ez ágának állását meg nem ítélhetjük. Tudtunkkal vasablakok és ernyők gyártásával több lakatos foglalkozik s különösen az utóbbiak az említettük két czég speczialitását alkotják, azonban a kioszkok, verandák, üvegházak, falak, tetők és mennyezetek, vaslépcsők s más efféle apróbb szerkezetek gyártására a kisipar kellő mértékben még nem rendezkedett be, mert ilyenekkel a magyar épület- és niűlakatosgyár-1'észvénytársaságon és a Svadló Ferencz-féle laka- tosáru-gyáron kívül speczialitásként más lakatosműhely nem foglalkozik, hanem átengedi a tért a nagyobb vasszerkezetek készítésével foglalkozó gyáraknak, kik közül különösen a Schlick és az Oetl-féle gyárak karolták fel a kisebb vasszerkezetek gyártását, ezek pedig, úgy látszik, nem gondoltak arra, hogy kiállításunkon a felsoroltuk vasszerkezeteket is bemutassák. Szóval a kisebb vasszerkezetek hiánya nem arra vall, hogy ilyeneket nálunk nem gyártanak, hanem arra, hogy ezekkel a lakatosműhelyek speczialitásként még nem foglalkoznak, a szerkezeti műhelyekkel kapcsolatos gyárak pedig ilyenek kiállítására súlyt nem vetettek. A lakatosműhelyeknek a szóban forgó irányban való fejlődése szorosan összefügg az építkezésekkel. Ha a vidéki és budapesti urilakokhoz a mainál több télikertet építenek, ha a magánházakban, a szállók udvarán, vagy a nyilvános kertekben a fedett kávéházak, mulatók és étkező helyek száma évről- évre szaporodik és felkarolják a vasból való zárt erkélyeket, folyosókat és bolti kirakatokat, ez az ipar magától lendül fel. Persze ma még csak a kezdet elején vagyunk s a mi történt, úgyszólván Budapest építkezéseivel függ össze. C) Vasbútorok. A kiállítók statisztikája. Szorosabb értelemben vett vasbútorok, tűz- és betörés ellen biztos pénzszekrények, istállóberendezések és kirakati ablakfelszerelések. Szorosabb értelemben vett vasbútort a Xll-ik csoport keretében Berger Adolf (Budapest), Bernhardt Rezső és társa (Brassó), Buchwald Sándor (Budapest), Délavai Geo E. (Kassa), Gelb Ignácz (Budapest), Hegedűs A. (Budapest), Herzka, Berger és Markus (Budapest), Hochmann Lajos (Budapest), Neubauer János (Budapest). Rothmán Imre (Szabadka) és Schöberl Róbert (Budapest) állítottak ki, a gépcsarnokban pedig Schoenichen Raymond ismeretes rajzasztalait láttuk. Ha a felsorolt 12 kiállítóhoz hozzávetjük a VIII. B) csoportban bemutatott tűz- és betörés ellen biztos pénzszekrények kiállítóinak számát, jelesen : a Hesky testvérek, Schnabel Frigyes és Szladeky Ignácz budapesti czégeket, összesen 15 kiállítóval találkozunk. Az 1885-iki országos kiállításon kilencz
