Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Geologia - A geologia alkalmazása a gyakorlati életben
22 2. Sóbányászat. Első sorban említjük meg a marmarosmegyei sóbányák kiállítását. Szép 68 darabból álló gyűjteményben (mely a három sóbánya Szlatina, Sugatag és Rónaszék együttes kiállítása) be voltak mutatva az előforduló kőzetek : homokkő és pala, valamint a jellemző dacittufa ; továbbá tiszta és földes só ; rostos só, sókristályok, viztiszta kristálysó, sóvirág. Itt említendő meg, hogy Flórián Károly sófaragó Rónaszéken, sófarag- ványokat is állított ki. Rónaszék állította ki a Ferenczbánya egy részletének mintáját, mely sóból művésziesen összeállított bányamívelést mutatott be ; továbbá egy viz által oda sodort és sóval impregnált fatörzsöt, mely 120 m. mélységben ezen bányában az agyagpalában találtatott. Sugatag állított ki főtt- és csatornasót és természetes telitett sósvizet. Az erdélyi sóbányák szintén különféle sómintát és a kisérő kőzeteket állították ki. Több bányatérkép is a sóbányám ívelés módozatait tüntette fel. 3. Szénbányászat. A fémbányászat után tekintsük meg a szénbányászat kiállításának a geológiára vonatkozó részeit. A Kőszénbánya és téglagyártársulat Budapesten a doroghi, annavölgyi és szászvári bányákat mutatta be térképeken és gyűjteményekben. A térképek a következők voltak : Az új doroghi és annavölgyi bányák és a hozzájuk tartozó esztergomvidéki területek átalános átnézeti térképe (1: 25.000), melyen a trachit és triaszmészkő külön színnel van jelölve. Mind a három bányaterület bányatérképei is be voltak mutatva. Érdekesek a térképekhez tartozó hossz- és keresztmetszetek, különösen a mi a két első bányát illeti. Külön színezéssel meg volt itt jelölve a fekű kőzet a triasmészkő, és felette láthatók a széntelep rétegei többszörös vetődésben. Mindegyik bányaterület rétegének sorozata be volt mutatva fúrólyuk-szelvényben, mi valóban mintaszerűnek mondható. Külön ki volt jelölve, illetőleg megnevezve a fúrólyuk mélysége, az egyes rétegek vastagsága, e rétegek rajzbani kitüntetése mellett az egyes rétegek kőzettani megnevezése és a rétegek jellemző kövületei. Kiegészitette ezen szép kiállítást a szénminták bemutatásán kívül a három bánya kőzetgyiijteménye is. Az annavölgyi bánya gyűjteményében ki volt jelölve : diluvium, oligocen, eocen. A Trifaili kőszénbánya részvénytársulat részéről, Esztergom bányájára vonatkozólag 1. a tokod-doroghi kőszénbányai fekvési térkép (1 : 2880) egy hosszmetszettel D ny—Éj. k felé, a széntelep éles kitüntetésével. 2. Az ebszőnyi kőszénbánya fekvési térképe hosszmetszettel. Ehhez ki volt állítva egy kis magyarázó kőzetgyüjtemény. 3. Színezett érdekes keresztmetszet az ó-tokodi bányaműven keresztül. Ezen két térképhez tartozott egy szépen formatizált gyűjtemény (szén- és kövülettartó agyag- és homokrétegek). 4. Keresztmetszet
