Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
226 Vaskohók. A vasolvasztómű Resiczán* melynek képét a 39. ábra, elrendezését az aczélművel kapcsolatban a 40. ábra mutatja, két faszénnel és egy kokszszal fülő nagyolvasztóból áll. A 17 m. magas, faszénnel fülő olvasztók szerkezetét a 41. ábra tünteti fel; férőjük 128 m2 A koksznagyolvasztó, melynek metszetét a 42. ábra mutatja, 20 m. magas, férője pedig 277 m3. Az olvasztók fujtatására szolgáló himbás 180 lóerejü, továbbá két függőleges 120 és 200 lóerejü régi gőzfúvók mellé most állítanak 800 lóerejü fekvő ikergépet. A fúvólevegőt Withwell-készülékekben hevítik; hat 16 m. magas, egyen- kint 1000 m2 tűzterülettel, kettő 19's m. magas, 1874 m2 területtel. A vaskövek nagy részét pörkölésnek vetik alá. Hat 6 m. magas és 4-s m. legnagyobb átmérőjű aknás pörkölő kemencze szolgál e czélra. Egy-egy kemenczével 130 q. vaskövet pörkölnek 24 óra alatt. A bükkfaszén a társaság erdeiből való. A szénégetés úsztatott fából, a kohó közelében központosított szenitő telepen történik. A koksz is a társaság saját kőszenéből, a kohó közelében levő szénmosó és kokszoló telepen készül. Az 1895. évi nyersvastermelés volt : I. A két faszénolvasztóban (ezek egész éven jártak) . . . 188.171 q. | II. A kokszolvasztóban (259 napig volt működésben) . . . 148.645 q. J Bessemer njers.as. A faszénolvasztók teljesítménye tehát 24 órában, minden köbméter férő után 328 kg., a kokszolvasztóké ugyanazon vaskövekkel 207 kg. A vasgyárhoz tartozó nagy öntőmű 2 kupoló, 6 lángkemencze és egy nagy Root-féle fúvó segitségével 42.219 q. öntvényt készített 1895-ben. Többnyire kemény és kaliber-hengerek, fordító korongok, vezetékcsövek és kereskedelmi czikkek. A lángkemenczékben 500 kg. kőszénbriquet kell 100 kg. öntött árúra. A bogsáni olvasztó** 13'4 m. magas; átmérője a medenczében 1'3S m., a szénpohában 3ut7 m., a torokban 2'53 m. ; férője 68*6 m3. Négy 90 milliméteres fúvókával van ellátva. Puha faszén használata mellett 48.200 q. tarka kavarónyersvasat termel, 40 lóerejü vizikerékkel hajtott, három hengerü álló fúvó segitségével. * A resiczai vaskohó keletkezését 1757-re teszik, az első olvasztó építési idejét 1771-re. 1845-ben a bécsi k. udvari kamara, tekintettel a felkutatott vaskövek és kőszéntelepek bőségére, közel egy millió forintnyi költséggel terjedelmes új gyárat építtetett, mely 1852-ben elkészült. 1855-ben a szab. osztrák államvasuttársaság birtokába ment át ; ez építette egyéb kibővítések mellett a harmadik faszénolvasztót és 1880-ban a kokszszal fűtött olvasztót. 1893-ban megszüntették és lebontották a három faszénolvasztót és a teljesen rekonstruált olvasztótelepen két nagyméretű vasolvasztót építettek helyükbe. ** Eredetileg a kohó a völgy felső részében állott, a Berzava patak partján ; minthogy ez az olvasztót gyakran elárasztotta, 1722-ben áttelepítették Bogsánba mostani helyére. 1750-től kezdve rövid időre bérbe volt adva. 1775-ben egyéb öntött tárgyak mellett ágyúgolyók öntésével foglalkozott. 1855-ben az államvasut-társaság birtokába ment át, mely 1869-ben a kohót átalakította és újabb szerkezetű olvasztót épített a régi helyébe.
