Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Geologia - A geologia alkalmazása a gyakorlati életben
19 nyers, öntött és égetett kvarczot és magnesitet, dolomitot ; végül érdekes volt a 150 darabból álló kőzetgyüjtemény, melyet az egyes erdőhivatalok területükről küldtek be. A cserépvári erdőhivatal Mastodon csont-maradványokat is állított ki. A merényi vasgyár, Scholtz Gusztáv, valamint Jakobs Ottokár Kassa- hámor vasgyára vaspátércz mintákat állított ki ; d'Ella József pedig chromvas- érczet Tissovitza és Ebenthal községek környékéről (Krassó-Szörény m.) ; Fáy Béla és társa Nyustya Gömörm. kénkovandot, melynek vegyi összetételét analysis mutatta. Demuth K. József fehérkő Zólyomm. arany és ezüsttartalmu érczeket, valamint mangan- és barnavasérczet állított ki. A borsodi bányatársaság Rudóbányán egy köbméter nagyságú barna- vasércz-koczkát több kisebb mintával és a napi fejtés módját több képen, a brassói bánya- és kohó r.-társulat P.-Kalán barnavasérczet koczkaalakban, Lánszky Sándor Szent-Keresztbánya Udvarhelym. vaskőmintán kívül palát, agyagot, conglomerátot, alkalmasint mint mellékkőzetet állítottak ki. A bányászati csarnokban ki volt állítva a) a selmeczbányai magyar kir. bányaigazgatóság bánya geológiai osztálya által : 1. Selmeczbánya geológiai térképe 1 : 14.000; 2. geológiai átmetszet a II. József altárna vonalán, dr. Szabó Józseftől 1888. Méret 1 : 14.000. Szinkulcs : pyroxentrachit, biotitandesittrachit, a tárna hossza 16.334 méter ; 3. a Pachertáró bányatelep Spitalerér geológiai viszonyait kitüntető térképe ; 4. Szelvény Vichnye és Hodrusvölgy között (dr. Szabó, Selmeczbánya, geológiai leírása szerint) ; 5. Selmeczbánya ércz- ereinek geológiai viszonyai: Metszet a Teréz-Biber-Spitaler-, János-, István-és Grüner-érczeren át a Ferencz császár altáró, illetve Miksa-akna és István-akna irányában fektetve. Szinmagyarázat : pyroxenandezit, porfiros biotit-orthoklas- trachit, :porfiros biotit-orthoklastrachit riolitos módosulata, kvarcos ér, agyagos ér. (Cseh Lajos 1895.) Ide tartozott egy izlésteljesen összeállított, érdekes és tanulságos, 250 darabból álló gyűjtemény (130 drb telérkőzettel), melyek a vidék kőzeteit mutatják be. Itt volt látható az úrvölgyi malachit remek mutató-példánya is. b) A szélaknai m. kir. bányamérnökség által: 1. a selmeczi bányavidék ércztelér vonulatai ; 2. a selmeczi bányavidék átnézeti térképe a telérek vonulataival, 1884; 3. a hodrusi és vichnyei bányamívelés átnézeti térképe (mind a három bányatérkép) ; 4. II. József altáró átnézeti térképe geologiailag színezett hosszmetszettel, u. n. trachit, triaszmészkő, conglomerat, pala, kvarczit, aplit, gneisz ér. 1886. A körmöczbányai bányamérnökség részéről ki volt állítva Körmöczbánya- vidék átnézeti térképe (1 : 14.400) a Nándor-tárna kitüntetésével és a telérek vonulataival ; egy szép gyűjtemény Körmöczbánya kőzeteit mutatta be : piroxenandezit és tufák, ríolités tufák, zúzó érczek. Az Urvölgyi m. kir. bányahivatal a Magurka bányamű átnézeti térképét (1:2880) és gyűjteményt állított ki, melyben Magurkáról látható volt: antimónércz, termésarany és a mellékkőzet, granit és talkpala ; Urvölgyről pedig urvölgyit, rézkovand, fahlércz, malachit, gypsz. Az aranyidkai m. kir. bányahivatal kiállította az aranyidkai bányavidék 2'
