Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
182 A faszén a társulat erdeiből való, A 11. számú ábra egy szénégetőtelep képét mutatja, a társulat rimabrézói erdejéből. Az olvasztó fúj tatását 30 lóerejü vizi kerékkel hajtott, három álló fúvóhenger teljesiti. A fúvólevegő hevítésére két Gjers-féle léghevitő szolgál összesen 340 m2 tűzfelszinnel. A nyustyai nyersvasnak kémiai összetétele százalékokban: Si = Pso, Mn = l'so, C = 3’66, Cu — 0 oo9, P — 0‘6so, S = O'ooe. Fe = 92'375. A rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaság saját pavillonjában állított ki. (12. ábra.) Vaskőbányászatát ismertette: Vashegy, Rákos, (7. ábra.) Meczenzéf-Lucziabánya térképeivel ; a telepek feküjét és fedüjét képező kőzet- gyüjteménynyel és érczeléjöveteli mutatványdarabokkal (termés és pörkölt állapotban). Ott volt a likér-vashegyi kötélpálya terve. A vaskőbányászat illusztrálására természetes méretekben állított ki egy tárót, táró- és fejtőhelylyel és a művelethez szükséges összberendezéssel. A tikért vaskohónak két nagyolvasztója léghevitőkkel, felvonóval és adagoló-hiddal teljesen felszerelt mintája (8. ábra.) ; a likéri és nyustyai olvasztó-művek nyersvas fajtái, a nyustyai öntőmű nyers és megmunkált önkezelési és kereskedelmi vasöntvényei képezték a vaskohók kiállítását. 2. A kir. kincstári vasolvasztómű Tiszolczon.* Ezen két nagyolvasztó van; egy régi pilléres és egy újabb vasoszlopos: 13*5 méter egész magassággal. A pilléres olvasztó tisztán faszén-tüzelővel működik, szürke öntő nyersvas termelésére. A tűzmedencze átmérője 1'3 méter, a szénpoháé 3'75 méter, a toroké 2'5o méter, az olvasztó férője 89'S4 m3. Az oszlopos olvasztóban vegyes koksz- és faszén-tüzelés mellett — 800 kilogram koksz, 16 hektoliter faszén — fehér és tarka kavaró nyersvasat termelnek. A tűzmedencze átmérője 1 '43 méter, a szénpoháé 4‘oo méter, a toroké 2'67 méter. Férője 100'o3 m3. Mind a két olvasztó csukott torkú és központi gázelvezetéssel van felszerelve. A fújtató-szelet 40 lóerejü álló kompaund és egy ’egyhengerü régi szerkezetű 15 lóerejü gőzfuvógép, továbbá egy 20 lóerejű felülcsapó vizi kerék hajtotta 3 álló kis henger szolgáltatja. A fúvólevegőt három, egyenkint 550 m2 fütőterűletü Whitwell-készü- lékkel hevítik, átlag 400 C. fokra. Mivel a nagyolvasztók torka és a vasúti pályaudvar egy szintben feküsznek és 68 méter hosszú vashiddal vannak összekötve, az olvasztó és a tüzelőanyag közvetetlenül adhatók fel az olvasztókba. * A telepítés ideje pontosan meg nem állapítható, de 1752-ben már létezett, még pedig a salakbányák után ítélve, a Masna nevű bánya közelében. 1782-ben nagyobb méretű olvasztó épült a kohó mostani helyére. 1809—1819-ig átlagosan 7375 q volt az évi termelése. 1850-ben ez sem felelvén meg többé a viszonyoknak, lebontották és helyébe 1852—1855-ig olyan olvasztót építettek, mely akkoriban legnagyobb volt Magyarországon. 1856. évi termelése 61.962 bécsi mázsa = 34.700 q volt. A második olvasztó az 1869—1873. évi idó'szakban épült.
