Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
172 Finomító és hengermű három van Zólyommegyében : A kincstári Zólyom-Brezón, az »Unio« lemezgyár-társulaté Zólyomban és a Prihradny-féle vasgyártársulaté Bikáson (Breznóbánya) mellett. A 3. és 4. számú két ábrában képben és alaprajzban bemutatott zólyombrezói*) finomító és hengerműben jelenleg a következő berendezések állanak fenn : 9 fagenerátor, 38 kőszéngenerátor, 2 aknaalaku fújtatott kőszéngenerátor; regenerátiv gázfűtéssel ellátott 9 kavaró-, 2 Martin- és 10 forrasztó ke- mencze ; lemezizzitásra szolgáló 5 lemezizzitó lángkemencze. A bugavas és a nyerssin hengerelésére két vízzel hajtott hengersor és egy tartalék buczahengersor. A kereskedelmi áru és finomabb idomvasak előállítására 250—350 ló- erejű gőzgéppel hajtott gyorshengersor. Középszelvényü idomvasak, laposvas és csőgyári szalagvas hengerlésére turbinával hajtott két egyetemes hengersor. Vasgerendák és nagyobb szelvényű idomvasak, nemkülönben gépszerkezeti vasak előállítására : 400 lóerővel felszerelt nehéz hengersor. Kazánlemezek és kisebb méretű hidlemezek gyártására 300—400 ló- erejű gőzgéppel hajtott lemezhengersor. Nehéz keret- és kazánlemezek, széles és hosszú laposvasak gyártására 1000 lóerejü reverzáló egyetemes hengersor. Ez utolsó két hengersort, hídszerkezeti vas készítése közben, feltünteti az 5. számú ábra. Kikészítő, egyengető gépek, ollók és fűrészek. *) A mint Angolországban Stockton és Darlington között 1825-ben az első gőzzel hajtott vasút a forgalomnak át volt adva, a vasútépítés kérdése a kontinensen is mindjobban foglalkoztatta a nagyobb államok kormányait. Hazánkban is, az 1825 — 1827-iki országg3rülés által kiküldött regnikoláris deputáczió javaslata alapján, az 1836. évi XXV. t.-czikkel 12 vasútvonal építése lett elrendelve. A szükséges vaspályasinek gyártására a selmeczi főkamaragrófi hivatal, Svaiczer Gábor akkori főkamaragróí kezdeményezésére, Zólyom-Brezón kavaró- és sinhengermü építését hozta a bécsi udvari kamaránál javaslatba. Lobkovitz L. Ágost herczeg kamaraelnök a bemutatott tervet elfogadta ; az építés 1840-ben kezdetét is vette, hanem a magyar bányászati ügyek vezetésében a negyvenes évek elején többször beállott változás, nemkülönben az 1848-iki szabadságharcz annyira késleltette a gyárnak kiépítését, hogy a vasúti singyártás csak 1853-ban vehette kezdetét. A vasmű, vizerő és fatüzelő használata mellett, körülbelül évi 85.000 bécsi = 48.000 métermázsa rúdvas, vaspályasin és közönséges lemezek termelésére épült. Midőn 1867-ben a nemzeti kormány az orsz. kincst. bányászat és kohászat vezetését is átvette, az új kormány első pénzügyminisztere a zólyombrezói vasgyár időszerű átalakítását helyezte közel kilátásba. Tervbe is vették a Siemens-féle regenerativ fűtéshez szükséges berendezéseket, egy Martinpestnek a felépítését és vasgerendáknak a gyártását. Ezen tervbe vett átalakítások azonban nagyon lassan haladtak és miután időközben, a Bessemer-aczélgyártás életbeléptetése után, a vassínek aranykora lejárt, a gyári telep folytonos hanyatlásnak indult, úgy, hogy a kazánlemezek gyártását csak 1875-ben, a vasgerendák termelését pedig csak 1877-ben kezdhették meg. Az 1881. év elején Szapáry Gyula gróf, akkori pénzügyminiszter, külön központi igazgatóság alá rendelte a kir. vasgyárakat és korszerű átalakításukat őszinte jóindulattal indította meg. A zólyombrezói vasgyárnak átalakítása 1882-ben vette kezdetét és több új üzemág meghonosítása mellett 1886-ban nyert befejezést.
