Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
158 A bérfizetés havonkint egyszer történik. A bérezés kétféle, u. m. napszámbér és szakmánybér. Az utóbbi: 1. kőbér az alaksó darabja, illetve súlya után ; 2. réselési bér, minden kivágott hossz-méter faragó, nyitó, alávágott vagy főpad után ; 3. köbméret szerinti bér a vájóvég-, vagy talphajtásnál, táró- és aknahajtásnál ; 4. hosszmérték szerinti bér a tárószerü munkánál ; 5. darabszám szerinti bér ács- és kovácsmunkáknál ; 6. súly szerinti bér a sóválasztásnál, őrlésnél és kovácsmunkáknál. A napszámbérek minden egyes munkásosztály számára vannak megállapítva és alapul szolgálnak a társpénztári járulékok, a kórpénzek és nyug- élvezmények megszabásánál. Az alapbérek kerületenként és bányaművenként különbözők. A főbb munkásosztályok évi keresete átlagban a következő : Sóvágók, sóvágólegények, kazánfűtők és tárómunkások 240—264 frt ; szállítók 264 frt ; kőmivesek, ácsok 210 frt; őrök 164 frt; egész- és félbérü szakmányosok 156—172 frt; molnár, bodnár 240 frt; gyermek munkások 50—70 frt. A béren kívül kapnak a munkások : a máramarosi kerületben úgynevezett szegődöttségi gabonát, azaz a családtagok számához mérten elegy-buzát és tengerit mérsékelt árban, továbbá fejenként 8 kg. sót és bizonyos segítséget a marhalegeltetésnél. Ezek a kedvezmények fejenként és munkaszakonkint 8—18 krral egyenértékűek. Marosujvárt kapnak a szegődött munkások a családtagok arányában sójárandóságot, továbbá feleárban gabonát és tűzifát. Soóvárt szintén igy járandóságot, gabonát és tűzifát. Akna-Szlatinán és Marosujváróit azonkívül háztelket kapnak a munkások, melyen csekély jogelismerési bér ellenében lakóházakat építhetnek. Társpénztárak és egyéb segélyező pénztárak. A máramarosi és erdélyrészi sóbányaműveknél vannak társpénztárak, ugyanazon alapszabályokkal, melyekkel 1882. évben az összes magyar kincstári bányavállalatok társpénztárai szabályoztattak. Az állandó munkások a tiszta keresménynek 6°/o-, az ideiglenes munkások 3°/o-ával járulnak a társpénztárhoz. Az állandó tagnak igénye van : ingyen orvoslásra, kórpénzre, temetkezési segélyre, nyugbérre saját személye, valamint hites neje részére, nevelési pótlék az árvák részére, végül pénzsegélyekre és kölcsönökre. Az ideiglenes tag rendszerint csak ingyen orvoslást, kórpénzt és temetkezési segélyt kap. Parajdon, Vízaknán és Tordán, miután félévi munka mellett csak félévi járulék foly be, a társpénztári segélyek is csak fél méretben adatnak. A kincstár járul a pénztárhoz : ugyanazon összeggel, melylyel a társpénztári tagok együttvéve járulnak; továbbá fizeti az orvosi személyzetet és fedezi a mutatkozó hiánynak felét ' véglegesen, másik felét ellenben kamat nélküli előlegképen.
