Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Geologia - A m. kir. földtani intézet kiállitása
9 higany, nemes opál, kősó, timsó, petroleum, földgyanta és lignit, kőszén, barnaszén, lignit. Bányászat rendes növelésben. Bányászat feltáró félben. Ezen térkép jó átnézetet ad ; és kétségkívül bővített és javított alakban tünteti fel a használható ásványok előfordulási helyeit, mint az 1885-ki kiállítás alkalmával bemutatott két térkép, melynek egyike a magyarországi fém- és ásványszéntermelő helyeket tüntette fel ; a másik a vas- és kősótermelő helyeket. Nem tartozik ugyan ezen térképhez, de mégis hasonló keretben mozog a következő nagyobb gyűjtemény a gyakorlati geológia köréből, u. m. : A magyar korona országainak ásványszén, aszfalt, bitumenes márga, földviasz és petróleum mintái. Összeállította Gezell Sándor főbányatanácsos és főbányageologus. Ki volt állítva : Kőszénminta 13, barnaszénminta 39, lignit 14, petroleum 6 és aszfaltföld 5 helyről. Ezen szénminták be lettek küldve felszólítás folytán nagyrészt hazánk egyes széntermelői által. A szenek részben meg vannak, részben meg lesznek vizsgálva az intézet laboratóriumában és külön munkában közzé fog tétetni a vizsgálat eredménye. Nagy gyakorlati értékkel bir a következő térkép is : A magyar korona országai megvizsgált agyagjainak átnézetes térképe. Kalecsinszky Sándor, m. kir. földtanintézeti chemikustól. Mérték 1 : 900.000. Budapest, 1896. A térképen a m. kir. földtani intézet múzeumában levő, részint hivatalból, részint az intézet tagjai által összegyűjtött, iparilag értékesíthető agyagok termőhelyei és tűzállóságuk szerint különbözü színű jelzéssel és számokkal vannak ellátva. A tűzállósági fokozatok jelzése : Tűzálló agyag,, tűzállósági fokozat 1—3-ig, vörös kör, vörössel kitöltve. Tűzálló és égetés után fehér színű agyag, vörös kör. Tűznemálló agyag, tűzállósági fokozat 4—7, kék kör, kékkel kitöltve. Tűznemálló agyag, a mely az égetés után fehér színű lesz, kék kör. Ezen térképhez tartozott egy érdekes gyűjtemény, mely két részben ki volt állítva ; még pedig a bányászati csarnokban »a magyar korona országainak agyagjai, márgái és festékföldjei« ; a mezőgazdasági csarnokban pedig »a gazdasági iparban fölhasználható közönséges agyagok és a gyakrabban előforduló talajjavitási kőzetek«. Összeállította és megvizsgálta Kalecsinszky Sándor intézeti chemikus. Az első gyűjteményben ki voltak állítva az agyagok egy része, még pedig : az első tűzálló fokozatba tartozók közül 53, a másodikba 44, a harmadikba 39, a negyedikbe 94, az ötödikbe 61, a hatodikba 58, a hetedikbe 121 (mezőgazdasági csarnokban), összesen 470 helyről ; azonkívül külföldi összehasonlító agyagok 12 helyről. Ki volt állítva továbbá a bányászati csarnokban : tufa 23, agalmatolith, alumit 2, magnesit 6, márga és cement 14, festőföld 18, kőocker 2, malachit-iszap 1, bolus 2, zsirkő 1, asbest 2 helyről.
