Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat

Említést érdemel, hogy az 1893., 1894. és 1895-iki évek óta Hunyad- megyében és Selmeczen kísérletek vannak folyamatban a Mac-Arthur-Forrest- féle cyanid lúgzási eljárással; Pojana-Tekerőn pedig Sulman szabadalmazott eljárásával Bromcyankaliummal.

Az 1870 év óta szünetelő és most épülőfélben levő rézbányái kohónál kísérleteznek az értékes bizmuth-fém előállításával. Zalatnán pedig, miután annak olvasztási üzeme a Hauch-féle műveletek haladásával lépést nem tartott, az ottani kohósitásnak alapját képező szinpor és ólmositó olvasztás — annak szabályozása és olcsóbbá tétele szempontjából — a folyó évben az elsalakitó pörköléssel kapcsolatos üzemmel lesz helyettesítve.

Az ártalmas kohófüst elvezetésére és az értékes szállópor felfogására a zalatnai és fernezelyi kohónál jelentékeny terjedelmű szállópor-csatorna és kamararendszer létesült.

Legújabban Beszterczebánván tervben van egy központi elektrolyt rézejtőmű építése, ez eljárás előnyeit már a messze kelet is felismerte, minek jele, hogy a fentemlitett műnek tervezője, Woditska I. kir. kohómérnök 1893-ban az Akaiban fekvő orosz császári koronabirtokok bányái számára nagyszabású elektrolytmű tervezésével lett megbízva.

II. Fémkohászat a kiállításon.

Mig egyfelől a vas — megfelelőleg előkelő és uralkodó befolyásánál fogva az iparra — tömeges és nagyarányú kiállításával emelkedett ki, addig a többi fémek kiállítása is nagymértékben felhívta figyelmünket már azért is, mert ezen fémek a technika és az élet különleges szükségleteinek fedezésére szolgálnak és mivel előállításuk különfélesége is figyelmet érdemel.

Az ez idő szerint üzemben levő fémkohó-, lúgzó- és foncsorozóművek közül a kiállításon résztvettek :

1. A selmeczbányai ni. kir. központi kohó.

Hazánk ezen legnagyobb fémkohóműve, mely legújabban igen nagy haladást képes felmutatni, e század első felében mint a Siceli-féle kohótelep, régi hányósalakok kovandos színporral való olvasztásával két rongált törpe pesttel volt üzemben. A kincstár által 1846-ban vétetett át.

Beváltott 1895-ben kétmillió forint értékben 139.000 métermázsát; beváltás alá kerülnek a selmeczi kerület kincstári bányáinak — az aranyidkait kivéve — összes terményei, úgymint ezüstérczek s színporok, ólomérczek, ólomszínporok s ólmos rézérczek, a körmöczi kincstári és magánbányákból kovandszínpor, Magurkáról antimonszínporok, Nagyágról arany és ezüstben dús tellurérczek, Hunyadmegyéből és pedig főleg a rudai 12 apostol, a muszári, füzesdtresztiai, Első erdélyi stb. társulatoktól kovandos és aranyszínporok, Galicziából ólomérczek, bel- és külföldről mindenféle iparhulladékok, különféle kohóktól ólmos kéneskő, István-hutai ezüstiszap a rézelektrolyzistől, a bécsi és körmöczi pénzverőkből vakarék, olvasztótégelyek és sok mindennemű termény kisebb-nagyobb mennyiségben.