Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
114 az ólomkohók elhagyott és nyomorult állapotban vannak és nem birnak magas olvasztókkal, miért az eredmény is silány. Határoztatott, hogy emeletes Kramer-féle, úgynevezett magyar pörkölő pestek építtessenek ; az olvasztás munkálatára határoztatott, hogy a nyers olvasztás forsziroztassék, a dúsítás ellenben felhagyassék, hogy az érczek és szinporok egyrésze a kiejtőolvasztásnál dolgoztassák fel, hogy az érczek egyrésze már az ólomérczekkel egyetemben pörköltessék, a dús ólom csurgat- tassék stb. A 25°/o rezet és aranyat tartalmazó kénes kőnek aranynélküli ezüstérczczel való elegyítését, pörkölését és nagyolvasztóban fémólom pótlásával való ezüsttelenitését a kongresszus nem fogadta el és'a foncsorozás eredményéről sem igen dicsérőleg szólt s nem tartotta azt mindenhová alkalmasnak. Ettől az időtől szakadatlanul folyt a javitás munkája úgy az üzemrendszer, mint a kohósitásnál alkalmazott készülékek fokozatos tökéletesitése körül. Az olvasztási költségek kiszabásánál már 1820-ban voltak tekintettel a könnyen és nehezen olvasztható kovandos szinporokra, megjegyezvén, hogy a kohók húsz évig folyvást nyereséggel dolgoztak. Erre az időre, illetve az 1823-ik évre esik az aranyidkai foncsorműnek létesítése (európai foncsorozás hordókban). 1830-ban alkalmazta Debreczeni Márton bányatanácsos a zalatnai kohónál saját szerkezetű csigafúvóját, mely ott 1878-ig volt használatban. 1846-ban ajánlotta Hauch Antal volt selmeczi akadémiai rendkívüli tanár és nyugalmazott magyar királyi bányatanácsos a thio-szulfátokat a chlorezüst oldószeréül. Nagyban alkalmazta ezeket legelőször Patera, és proczesszusa ma is még használatban van Mexikóban, az Egyesült-Államokban és másutt. 1853-ban történtek Selmeczen az első felszólalások füstkárok miatt. 1856-ban ugyanott tétettek kísérletek a pörkölt nyers kéneskövek vízzel való lúgzására Ziervogel eljárása szerint, mely lúgból az ezüst fémréz által volt kiejtendő ; de miután az eredmények a várakozásoknak meg nem feleltek, az épült intézet hét évi kísérletezés után felhagyatott. A szomolnoki kohónál 1860-ban alkalmazta Kiss Ferencz királyi kohótiszt mint kezdeményező a kalcium thio-szulfatot a chlorezüst oldására, ejtőszerül kénkalciumot használt. Eljárása az Észak-Amerikai Egyesült-Államokban és Mexikóban még ma is alkalmazásban van. 1864-ben Táj ón a feketeréz ezüsttartalmának kivonására az Augusztin- féle processzus hozatott alkalmazásba, tudniillik a feketerézben levő ezüst, chlorozó pörköléssel chlorezüstté változtatván át, ez utóbbi a pörkölékből kon- czentrált konyhasó-lúggal extrahálva, fémrézzel szinezüst alakjában lett kiejtve ; üzeme 1892-ben lett végleg beszüntetve. Ugyancsak 1864-ben építtetett Nagybányán magánosok által egy ezüst- és rézlúgzómű. A nagybánya- és felsőbányavidéki kincstári és társulati bányákból termelt arany, ólomnélküli, száraz és szegényezüst érczek kohósitására 1865-ben épült a ravaszpataki foncsormű. A réznek bessemerezés útján való kinyerése iránt Szomolnokon 1867-ben Rittinger Péter miniszteri tanácsos által tétettek kezdeményező kísérletek, ki
