Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Geologia - A m. kir. földtani intézet kiállitása
6 Ezen kis gyűjteményt, mely 88 darabból állott, dr. Schafarzik Ferencz szakértelemmel kiválogatta és izlésteljesen összeállította. Az utóbbi geológus állított ki egy másik térképet (.Mehádia, Herkules- fürdő és Orsóvá környéke 1 : 25.000) földtanilag felvette dr. Schafarzik Ferencz 1884—1885, 1887—1890. A geológiai szinezésen kívül ki vannak tüntetve a hévforrások, nevezetesebb közönséges vizű források, vasércz-előjövetelek, kőbányák, agyagvermek, jobb kövület lelőhelyek, szénkibuvások és bányák, rétegcsapások és dűlések. A nagy szakértelemmel és kiváló pontossággal szerkesztett térkép époly elsőrendű munka, mint az előbb emlitett térkép. Egy harmadik térkép volt : Budapest környékének részletes geológiai térképe. 1 : 75.000. Böckh János, Hantken Miksa, dr. Hofman Károly és dr. Koch Antal régi részletes felvételei, valamint saját bejárásai, részben pedig újabb felvételei alapján szerkesztették: dr. Schafarzik Ferencz (a 15- zóna/XX. rovat jelű éjszaki lapot) és Halaváts Gyula (a 16. zóna/XX. rovat jelű déli lapot) magyar kir. osztálygeologusok. A régibb felvételek alapján a hatvanas évek végén készült el Budapest környékének geológiai térképe (1 : 144.0C0), mely elfogyván, újabb kiadás rendeltetett el, még pedig 1 : 75.000 méretben. A nevezett két geológus az 1894. és 1895. években reambulálta a vidéket, az újabb feltárásokat is igénybe véve. A térkép, melyen 38 geológiai színezést látunk, a régi térkép újabb javított kiadása. Egy negyedik térkép volt: a Fruska-Gór a hegység átnézetes földtani térképe. 1 : 100.000. Saját kutatásai és az irodalom alapján összeállította dr. Koch Antal, kolozsvári egyetemi tanár. 1894. A térképen húszféle geológiai színezést látunk, melyek a következő képződmények közt oszolnak meg : alluvium, diluvium, neogén, felső oligoczén, felső kréta, alsó Trias, kristályos palák, szerpentin és diorit. Ki vannak tüntetve továbbá a barnaszén kibúvások és kutató aknák, szénbányák, nagyobb kőbányák, felső mediterran, rhiolithes kvarcztrachit telérek. A térkép mellékletét képezi egy nagyobb munkának, melyet a nevezett tanár, ki több Ízben a hegységet bejárta, és számos éven keresztül adatokat gyűjtött, a tud. akadémia mathematikai és természettudományi közleményeiben (XXVI. kötet 1895) »a Fruska-Góra geológiája« czím alatt adott ki. Ide sorolandó egy a Fruska-Góra faunáját megismertető gyűjtemény is, t. i. a péterváradi hegység (köznyelven Fruska-Góra) kréta-periodusbeli faunája. Cserevitzi hyper szén on- rétegek. Ezen gyűjtemény — mely a m. kir. földtani intézet sajátja — egy rendkívül érdekes faunának legszebb alakjait mutatja be, mely faunát Koch tanár Cserevitz község melletti patak medrében találta; alaposan pedig dr. Pethő Gyula főgeologus tanulmányozta, ki az anyagot újabb gyűjtésekkel szaporította ; és igen sok új fajt határozott meg. A vizsgálatokból kiderült, hogy ezen fauna a legfiatalabb krétaképződményekhez tartozik, hogy némely faj azonban az eoczén-fauna jellegét is mutatja ; és továbbá az, hogy a fajok 55 százaléka egészen új.
