Bérczi Antal (szerk.): A védjegy- és mintaoltalomra vonatkozó hatályos törvények és rendeletek (Budapest, 1941)

1890:II. t.-c. a védjegyek oltalmáról

9

1890: IL törvénycikk a védjegyek oltalmáról.

(Szentesítést nyert 1890. év február 4-én. Kihirdettetett az

Országos Törvénytárban 1890. év február 15-én.)

ELSŐ FEJEZET.

Általános határozatok:

1. §•

Védjegyek alatt a jelen törvény értelmében oly jelvények (jegyek, vignetták s effélék) értendők, melyek a kereskedelmi forgalomra szánt készítményeknek és áruknak más hasonló készítményektől és áruktól való megkülönböztetésére szolgálnak.

A védjegyek oltalmáról szóló 1890:11. törvénycikk 1913:XII.

1. §-a a következő második bekezdéssel egészíttetik ki: t.-c. 2. §.

Annak megítélésénél, vájjon valamely jelvény ily megkülönböztetésre alkalmas-e, figyelembe kell venni az ösz- szes ténykörülményeket, különösen a védjegy használatának időtartamát.

2- §•

A ki valamely védjegy kizárólagos használati jogát magának biztosítani kívánja, azt a következő fejezetben foglalt határozatok értelmében be kell lajstromoztatnia.

3. §.

A belajstromozásból kizárva vannak és ennélfogva a kizárólagos használati jog megszerzésére nem alkalmasak az oly védjegyek, a melyek:

1. kizárólag Ő Felségeiknek, vagy a királyi család valamelyik tagjának arczképéből állanak;

2. kizárólag állami és közhatósági czímerekből, valamint pusztán számokból, betűkből vagy szavakból állanak;