Bérczi Antal (szerk.): A védjegy- és mintaoltalomra vonatkozó hatályos törvények és rendeletek (Budapest, 1941)
Indokolás a védjegyek oltalmáról szóló törvényjavaslathoz
31 részt túlszigorú, de másrészt nem elég kimerítő, mert csak azt rendeli megbüntetendőnek, ki másnak czégét vagy iparjegyét jogtalanul használja a végből, hogy a nevüket az árúczikk eredete, természete vagy minősége iránt tévedésbe ejtse. A jelen törvényjavaslat szerint azonban nemcsak az büntetendő, ki ily czéget vagy iparjegyet jogtalanul és félrevezetési szándékkal használ, hanem az is, a ki az: ily védjegygyei, névvel vagy czéggel ellátott árúkat rosszhisze- müleg elad — és forgalomba helyezz, valamint az is, ki tudva ily jelzéseket előállít. Hozzá kellett még tenni, hogy furfanggal alkalmazott csekély változások, melyeket az illető árúnak közönséges vevője csak különös figyelem mellett ismerhet fel, a bűnösséget meg nem szüntetik. Az ipar tulajdonnak fogalmából önként következik, hogy ilynemű — vétségek, nem hivatalból, hanem csak a sértett fél indítványára üldözendők. (27. §.) Minthogy a büntető Ítélet hozataláig az illető jogosi- toltnak kára mindinkább fokozhatik, a bíróság ideiglenes intézkedéseket (a tárgyak lefoglalását, zár alá helyezését stb.) foganatosíthat. (28. §.) A védjegybitorlási büntető perekben bíróságok előtt oly kérdések merülhetnek föl, melyek csakis a központi lajstrom vezetésével megbízott felsőbb hatóság (a földmive- lés-. ipar- és kereskedelemügyi minister) dönthet el véglegesen, nemcsak azért, mert a belajstromozás, átruházás és törlés eszközlése, valamint azoknak elsőbbsége iránti határozatok által a központi védjegylajstrom hitelessége és megbízhatósága teljesen megsemmisittetnék. Ily esetben tehát a bitorlásra nézve illetékes bíróság Ítéletét egyelőre felfüggeszti és a minister elhatározását elvárja (29. §.). A nemzetközi forgalom szempontjából nemcsak hazai, hanem külföldi védjegyeknek és pedig a viszonosság feltétele alatt biztosittatik az oltalom (31.§.). E tekintetben fennállanak nálunk Éjszakamerikával az 1872: XIV. t.-cz.-ben felvett egyezmény. Oroszországgal az 1875: XI. t.-cz.-be iktatott nyilatkozat, Németországgal 1875: LVII. t.-cz.-ben foglalt nyilatkozat, Nagybrittanniával az 1877: XVIII. t.-cz.-be iktatott szerződés, Olaszországgal az 1879: I. t.-cz.-be felvett szerződés, Belgiummal az 1880: XXII. t.-cz.-be iktatott egyezmény, Spanyolországgal az
