Bérczi Antal (szerk.): A védjegy- és mintaoltalomra vonatkozó hatályos törvények és rendeletek (Budapest, 1941)
1890:II. t.-c. a védjegyek oltalmáról
22 lésével, e kérdés előzetes eldöntésére a nevezett ministert** felkérni és határozatát bevárni tartozik. 30. §. Az 1878 :V. t.-c. 413. §-a a jelen törvény életbeléptével hatályon kívül helyeztetik. 31. §. Ha a kereskedelmi minister* a 6. §. alapján bizonyos árunemekre elrendeli, hogy azok forgalombabocsá- tásuk előtt az általa meghatározott módon belajstromozott védjeggyel láttassanak el: az, aki ezen rendeletet megszegi, kihágást követ el és az 1884. évi XVII. t.-c. 157. §-a d.) pontjának megfelelőleg negyven pengőtől négyszáz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő és azonkívül az illető áruk mindenkor elkobzandók. Ezen kihágásokban a bíráskodásra az 1884. évi XVII. t.-c. 166. §-ában meghatározott iparhatóságok illetékesek, amelyek a hozzájuk útalt iparkihágási ügyekben előírt eljárást követik. NEGYEDIK FEJEZET. A magyar korona területén kívül eső vállalatok védjegyei. 32. §. Külföldi vállalatok védjegyeinek, valamint a nevek, cégek, címerek vagy más üzleti megnevezések védelmére nézve az illető államokkal kötött államszerződések, illetőleg egyezmények irányadók. 1913:XII. Az 1890:11. t.-c. 32. §-ának első bekezdése a kövei1.-C.8. §. kező rendelkezéssel egészíttetik ki: Nemzetközi szerződés vagy egyezmény hiányában külföldi vállalatok tulajdonosait a védjegyek oltalmáról szóló törvényben biztosított védelem annyiban illeti meg, ameny- nyiben az illető állammal e részben viszonosság van megállapítva. A kereskedelemügyi miniszter* a viszonosság megállapítását a hivatalos lapban rendelettel közzéteszi. * 7500/1935. M. E. r. 2. §. 8. pont: iparügyi miniszter. ** 19751/1933. K. M. r. 23. §.: m. kir. Szabadalmi Bíróság.
