Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
87 pereshez intézett az a felhívása, hogy e megjelölés használatát hagyja abba, sikerrel nem járt, felperes a felhívástól számított több mint két éven át abbanhagyási pert nem indított. Felperes konkludems ténykedéseivel hallgatólag belenyugodott tehát, hogy alperes, üzlete megjelölése gyanánt „Steiner sütöde“ szavakat használja.“ Ugyanide vág a Rg. egyik elutasító ítélete, amely szerint azért, mert a „Goldina“ szóvédjegy az érdekelt forgalmi körökben hosszú esztendők óta annyira gyökeret vert, hogy „Goldina“ megjelölés alatt csak alperesi árura gondolnak, úgyannyira, hogy a „Goldina“ szó az alperes üzemének ismertetőjelévé lett, másfelől pedig a felperes a védjegyével kapcsolatos igényét annak ellenére igyekszik érvényesíteni, hogy „Goldina“ védjegyét az egész idő alatt nem használta és így nem tett semmit abból a célból, hogy az alperesi árunév fejlődését megakadályozza, egyenesen a felperes követelése sérti a jóerkölcsöket. (Rg. IW. 1927—1567.) A jogosított vétkes passzivitása mellett a jog elenyészésé- nek további indoka az, hogy a két összetéveszthető megjelölésnek évek hosszú során való zavartalan használata folytán a figyelembe jövő forgalmi körök végül is hozzászoknak ahhoz, hogy az önmagában véve összetéveszthető védjegyeket egymástól megkülönböztessék úgy, hogy az összetévesztés veszélye lassanként kiküszöbölődik. (Rg. MuW. 25—178.) Ez esetben mindkét fél tartozik a másiknak jóhiszeműen szerzett jogát tiszteletben tartani. Nem lehet szó a jog elenyészéséről oly cselekményeknél, amelyek a jogosított sérelmén túlmenően vagy konkrét sértett híjján, a közérdeket is sértik avagy a jóerkölcsök szempontjából mindenképpen tűrhetetlenek: így a reklámszédelgéseknél, vevőknek az uccán való elfogásánál, ajándékozásnál és egyéb olyan cselekményeknél, amelyek minden versenytársra, vagy azoknak egy nagyobb csoportjára kihatnak anélkül, hogy közvetlen sérelmet céloznának vagy okoznának. Igv a Rg/Gew. R. Schutz. 1929/605.) egyik ítélete 25 évi kifogás nélküli használat ellenére eltiltotta az alperest a „Holland csokoládé“ kitétel használatától, mert a visszaélés évtizedeken át történő zavartalan folytatása ezt megengedett cselekménnyé nem teszi még akkor sem, ha a hamis megjelölés a köztudatban gyökeret vert, kivéve, ha a tényleges helyzet a közönség előtt ismeretes s ennek folytán a megjelölés a megtévesztésre alkalmatlan. Rosenthal ismerteti a Johann Maria
