Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
74 résről ugyanezt a. tényt állítani vagy pl. azt hireszteli, hogy a felperes „a bizományi árukat elsikkasztja“. Éppen ezért irányuljon itt a kereset elsősorban a konkretizált híresztelés abbanhagyására, de ezenkívül általában annak abbanhagyá- sára is, hogy az alperes a felperesről bármely olyan tényt állítson, amely üzleti hírnevének vagy hitelének veszélyeztetésére, illetve hitelképességének csökkentésére alkalmas. Mivel az ítélet nem terjeszkedhetik túl a kereseti kérelmen, ha a felperes nem terjeszt elő olyat, amely a konkrét hitelrontáson túl általában hitelrontó, vagy hírnévrontó híresztelések abbanhagyására irányul, ilyen rendelkezést az ítélet sem tartalmazhat. (Ld. még „ítélet végrehajtása“ cím alatt 77. oldal.) De szabatos felperesi kérelem dacára sem kötelezheti a bíróság az alperest olyan cselekmény abbanhagyására, amely — az általánosságban tartott fogalmazásra való tekintettel — a törvény által nem tiltott magatartásokat is felölel. Pl. a kereset tárgya az alperesnek az az eljárása, hogy a felperes áruját a saját árujával összehasonlítja. A kereset elsősorban arra irányul, hogy alperes tiltassék el a szembenálló áruknak oly módon való összehasonlításától, amelynek eredményeként azt a következtetést vonja le, hogy az ő áruja jobb a felperesénél. Mint másodlagos kérelmet tartalmazza a kereset azt is, hogy alperes általában tiltassék el attól, hogy áruját a felperes árujával összehasonlítsa. Ha a bíróság ennek az utóbbi kérelemnek is helyt ad, túlságosan szűkre szabja alperes mozgási területét, mert pl. tárgyilagos szükségesség, vagy jogos védelem esetén az összehasonlítás megengedett, viszont a felperes bármikor végrehajtási jogot nyerhetne az alperessel szemben a törvény által megengedett összehasonlítás esetén is. A kereset jogosan igényeli és így az ítélet helyesen foglalja magában a cselekmény szerves következményeinek eliminálását is. így, ha az alperes a felperes üzleti titkát erkölcstelen úton megszerezvén, ennek vevőihez körlevelet intézett, nem csupán üzleti titkok megszerzésének, de konkrét esetben a felperes vevőivel való üzleti összeköttetés fenntartásának abbanhagyására is kötelezendő. A Rg. 81—92. számú ítéletében helyt adott az abbanha- gyási keresetnek, amely arra irányult, hogy az alperes azt az alkalmazottat, akit felperestől erkölcstelen módon csábított el, tovább ne foglalkoztassa. Rosenthal szerint előfordult a gyakorlatban, hogy egy folyón keresztül nagy hidat épített valaki,