Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
A tisztességtelen versenyről szóló törvény szövege
8 gáltatás megrendelője csak abban az esetben szerzi meg vagy kapja meg az árut vágj- a szolgáltatást, ha meghatározott számú további vevőket vagy megrendelőket gyűjt és ha ez nem sikerül, a szerződés kikötése szerint joghátrány éri. Az ilyen szerződés, valamint az ennek alapján a vevő vagy a megrendelő részéről harmadik személyekkel kötött további szerződések semmisek; a kifizetett vételárt vagy ellenszolgáltatást vissza kell adni és az eladó vagy a szolgáltatásra kötelezett fél felel az okozott károkért. 5. Az üzleti vagy üzemi titok elárulása vagy jogosulatlan felhasználása. 15. §. Verseny céljára senkinek sem szabad a neki elárult vagy a törvénybe vagy a jó erkölcsbe ütköző bármely más módon tudomására jutott üzleti vagy üzemi (eljárási, gyártási) titkot a maga vagy más javára felhasználni. Annak, akire az üzleti érintkezésben műszaki jellegű mintát vagy utasítást, így különösen rajzot, modellt, szabást, vagy vényt bíztak, nem szabad azt verseny céljára sem a maga, sem más javára felhasználni. A szolgálati vagy társasviszony tartama alatt nem szabad az alkalmazottnak vagy üzlettársnak az e minőségénél fogva megtudott, avagy reábízott üzleti vagy üzemi titkot elárulni, vagy azt verseny céljára a maga vagy más javára felhasználni. A jelen §. 3. bekezdése szempontjából alkalmazottnak kell tekinteni a munkást, továbbá azt is, aki kiképzés céljából vagy próbaidőre van alkalmazva, vagy aki a vállalat igazgatására vagy felügyelésére hivatott vállalati szervhez tartozik. ID. FEJEZET. Vétségek. a) A szédelgő feldícsérés vétsége. 16. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal és ötszázezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki abból a célból, hogy valamely áru (szolgáltatás) kelendőségét fokozza, vagy másnak üzleti közönségét elvonja, nyilvános hirdetésben, nyilvános ajánlatban vagy a személyek nagyobb körének szánt egyéb közleményben (írásban, élőszóval vagy bármely más módon) vagy az árukon vagy azok burkolatán jobb tudomása ellenére valótlan és megtévesztésre alkalmas olyan ténybeli adatot vagy kifejezést használ, amely az árunak (szolgáltatásnak) minőségére, az érték tekintetében mértékadó tulajdonságára, szerkezetére vagy szabadalmazott voltára, előállítási módjára, az üzem, az üzlet vagy az árukészlet nagyságára, az áru eredetére (származási helyére), a beszerzés forrására vagy módjára, az eladás módjára, alkalmi okára vagy céljára, a közzétett ár megszabására, az üzleti vagy fizetési feltételekre, vagy a vállalat I
