Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
69 helyett a konkrét kérdésben különös szakértelemmel rendelkező egyes tagjaik megnevezésére felhívni s ezek sorából szakértőt kirendelni. l. 812. Perérték. Perköltség. A bírói gyakorlat a per tárgyának értékét, — amennyiben a kereset csupán abbanhagyásra irányul — 5000 pengőre teszi. Ez a perérték mindaddig nem változik, amíg az egyidejűleg érvényesített kárkövetelés ezt az összeget meg nem haladja. Ha utóbbi 5000 pengőnél többet tesz ki, a perérték annak ösz- szegével egyenlő. Ha azt kell eldöntenünk, hogy lényegileg melyik igény képvisel nagyobb értéket, az abbanhagyási-e, avagy a kártérítési, a helyes döntés csak az abbanhagyási igény javára szólhat. Minthogy ugyanis abbanhagyásra csak az kötelezhető, akivel szemben az ismétlés veszélye is fenforgónak jelentkezik, — az abbanhagyási igény értéke a hozzáfűződő vagyoni érdeknél fogva két tényezőből áll: a múltban már okozott s a jövőben okozható károk összegéből. De, mert a kártérítés címén követelt összeg csak a már elkövetett cselekménnyel tényleg előidézett vagy — nem vagyoni kárnál — előidézhetett károsításért kívánja az alperest az előbbi állapot helyreállítására köteleztetni, nyilvánvaló, hogy az abbanhagyási igény értéke a kárkövetelésénél összegszerűleg feltétlenül több. Éppen ezért helytelennek tartjuk azt az újabb bírói gyakorlatot, amely oly esetben, amidőn az alperes abbanhagyás mellett jelentéktelen, 1—2000 pengő összegű kártérítést igényei, ez utóbbival való elutasítás esetén a felperes javára csekély részperköltséget ítél meg, sőt nem egyszer a költségeket kölcsönösen meg is szűnteti. Nézetünk szerint mindaddig, amíg a kártérítési követelés a csupán abbanhagyásra irányuló per értékét meg nem haladja, tehát 5000 pengőn alul marad, az alperest még abban az esetben is teljes összegű perköltségben kell marasztalni, ha felperes kártérítési követelésével teljesen elutasíttatik. Különösen áll ez abban az esetben, ha kártérítés címén valami — bármily csekély összeg — mégis megítéltetik s emellett a kártérítési igény tárgyalása az alperesnek többlet-munkát nem okozott, a kár összegszerűsége
