Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
62 I- §• búvónál. Az igazi önvédelem nemcsak lényegében, de a legtöbbször külsőleg is ilyenként jelentkezik: utalást tartalmaz a támadásra, vitába száll annak tartalmával és így már ezzel is támpontot nyújt arra, hogy a megtámadott csak védekezni kíván. Az a negatívum, hogy egy nyilatkozatban a támadásra semmiféle utalás nincs, annak önvédelmi jellegét rendszerint egymagában is kizárja; alig képzelhető el ugyanis, hogy a megtámadott fél a n}'ilvánosság előtt lefolyó védekezésében ne említené meg, hogy őt támadás érte. A védekezés nem érinthet olyan kérdéseket és szempontokat, amelyek a támadással semmiféle kapcsolatban nincsenek. Akit pl. versenytársa nyilvános közleményben azzal vádol meg, hogy árdrágító, nem felelhet erre egy olyan nyilatkozattal, hogy versenytársa csalásért börtönbüntetést szenvedett, vagy nem ronthatja hitelét annak publikálásával, hogy tartozásait késedelmesen fizeti, hanem a róla állított tények visszautasítására szorítkozik s kijelenti, hogy versenytársának közlése valótlan, ami azonban — hiszen érdeke, hogy a közönség minél kevesebb hitelt adjon a támadásnak — nem zárja ki, hogy a támadónak szakmai körökben tényleg köztudomású megbízhatatlanságára és szavahihetetlenségére utalhasson. Aki jogos érdekének védelmében járt el, tegye felperes támadását viszontkereset tárgyává vagy vegye igénybe a tisztességtelen versenycselekmény megakadályozására alkalmas, leggyorsabb és leghatékonyabb eszközt, az ideiglenes intézkedést s csak ha mindez már eleve elkésettnek jelentkezik a támadás következményeinek elhárítására, forduljon az önvédelem fegyvereihez. Nem csupán a jogos magánérdek, de elvileg a közérdek védelmében is jogosult lehet a versenytárs árujának vagy üzleti eljárásának tárgyilagos kritikája. Ezen a ponton azonban a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni, mert a versenytárs alig lehet konkurrensének objektív bírája. Egyebekben ennek a kérdésnek gyakorlati jelentősége azért sincs, mert a közérdek sérelme majdnem mindig sérelmet jelent a versenytársra nézve is és így, aki a közérdek védelmében jár el, a saját megtámadott érdekeinek védelmében is cselekszik. A Kúria IV. 6280/1933. számú .ítéletét, amely a közérdek kérdésével foglalkozik, részletesebben kell ismertetnünk. Egy rádium kölcsönzésével Üzletszerűen foglalkozó orvos röpiratot bocsáj- tott ki, amelyben felsorolja a Magyarországon létező összes rádiummennyiségeket, kórházak és egyéb egészségügyi inté
