Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
57 üzleti versenyben elfoglalt jogi és gazdasági helyzeténél fogva a tettes felelősségével azonosítja. Az üzlettulajdonos ettől a felelősségtől nem szabadulhat arra való hivatkozással, hogy a kircndeltnek megválasztásánál, a felügyeletnél és utasítás-adásnál a kellő gondosságot kifejtette, mert a tiltott cselekmény abbanhagyandó, az üzlettulajdonos tehát a cselekmény abbanhagyásáról gondoskodni köteles még akkor is, ha az alkalmazottakat és az üzlettulajdonost a cselekmény elkövetésénél vétkesség nem terheli. A főnök felügyeleti kötelessége az egész vállalatra kiterjed, úsrv a főtelepre, mint a fióktelepekre. Nem védekezhetik tehát sikeresen azzal, hogy vidéki fióktelepeivel szemben a közvetlen felügyelet gyakorlása- a távolsági viszonyoknál fogva súlyosan meg van nehezítve, vagy lehetetlen (ld. még 33. §. kommentárját.). Alperesként (szemben a felperessel) nemcsak versenytárs, hanem bárki perbe vonható, aki vállalattal egyáltalán nem is rendelkezik, ha a tisztességtelen versenyt megvalósító cselekményben tettes, felbujtó, vagy segédként tevékenykedett. A versenytársi minőség ugyanis a Tvt. 32. §-ában megjelölt kivételektől eltekintve a felperesi kereseti jognak feltétele ugyan, alperesként ellenben a Tvt. alapján perbe vonható mindenki, akinek magatartása a Tvt. valamely rendelkezésébe ütközik. A törvényben meghatározott egyes cselekmények tényállásaihoz képest esetleg az is, aki a cselekményt nem a saját üzleti érdekében, hanem más — a felperessel szemben — verseny vállalat érdekében a magánjogi felelősséghez szükséges önállósággal követte el. A Tvt. 1. §-a kifejezetten is akként rendelkezik, hogy attól, — mindenkitől — akinek magatartása e törvénybe ütközik, az ilyen magatartás abbanhagyását és szándékosság vagy gondatlanság esetében a kár megtérítését lehet követelni. (K. IV. 1307— 1931.) Az itt lefektetett jogelvből következik, hogy alperesként az az időszaki lapvállalat is pereTető, amelyben a tisztességtelen versenyt megvalósító közlemény megjelent. Erre a Tvt. 34. §-a is utalást tartalmaz, amely a sajtóközleménnyel kapcsolatos kártérítési kötelezettségről szól ugyan, de éppen abból, hogy ezt a cselekményben való tudatos közreműködés feltételéhez fűzi, következik, hogy a lapvállalat abbanhagyási kötelezettséggel a Tvt. általános szabályai szerint tartozik. Ez egyébként a most hivatkozott §. 2. bekezdésének abból a ren1- §•
