Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

A tisztességtelen versenyről szóló törvény szövege

6 készüli árun idegen nyelvű felírást alkalmaznak, egymagában még nem elegendő a 2. §. alkalmazására. 5. §. A magyar állam címerének, nemkülönben a magyar szent korona ábrázolásainak árukon és ilyenek csomagolásain való haszná­lata tekintetében az e részben törvény vagy államszerződés erejénél fogva érvényben álló külön szabályok irányadók. Kitüntetések, érmek, oklevelek, stb. 6. §. Oly kitüntetések (érmek, oklevelek stb.), amelyek nem a magyar királyi kormánynak fennhatósága vagy hivatalos részvétele vagy támogatása mellett rendezett kiállításokra vonatkoznak, az üz­leti forgalomban csakis az illetékes szakminiszter engedélyével hasz­nálhatók. Ily engedélyre a magyar állam területén üzleti teleppel nem bíró vállalatoknak — a viszonosság feltétele mellett — szükségük nincsen. Nincsen ily engedélyre szükség akkor sem, ha valamely ki­tüntetést (érmet, oklevelet stb.) valamely lajstromozott védjegy al­kotórészeként alkalmaznak az árukon. 2. Bitorlás és utánzás. a) Bitorlás. 7. §. Üzleti vállalata körében senkisem használhat oly nevet, cé­get, ismertetőjelet, rajzot, vagy az 5. §. rendelkezése alá nem eső oly címert, amely őt meg nem illeti. Ez a tilalom kiterjed arra is, aki üzlettelepét más által jogosan használt névvel, cégérrel vagy egyéb jellemző megjelöléssel látja el. 8. §. Azt, aki nevét vagy cégét vállalata körében úgy használja, hogy ennek folytán vállalatát azonos vagy hasonló hangzású nevet, céget vagy védjegyet jogosan használó más versenyvállalattal össze lehet téveszteni, az ilyen versenyvállalat keresete alapján abban az esetben, ha a fennforgó körülmények mérlegelésével az összetéveszt­hetőség kétségtelenül megállapítható, arra kell kötelezni, hogy nevét, illetőleg cégét az ítéletben megállapított megkülönböztető toldással, elhagyással vagy más változtatással használja. Ugyanez áll megfelelően akkor is: a) amidőn a kereskedő vagy iparos az összetéveszthetőség elő­idézése végett névváltoztatásra szerzett engedélyt, vagy ugyanily célzattal egyéb módon szerezte meg az összetéveszthetőség előidézé­sére. alkalmas név viseléséhez való jogot; b) ha a kereskedő vagy iparos már fennálló üzletet (vállalatot) az üzleti név vagy cég használatának jogával együtt szerez meg és ez alatt a név vagy cég alatt azt akként folytatja, hogy az azonos vagy hasonló hangzású név vagy cég alatt már jogszerűen fennálló verseny- vállalattal összetéveszthető. A jelen §. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a 7. §-ban említett vállalati ismertetőjelek és rajzok használata tekinte­tében is. b) Utánzás. 9. §. Árut nem szabad olyan jellegzetes külsőben vagy olyan el­nevezéssel forgalomba hozni, sem áru szállításánál vagy üzletfelek t

Next

/
Oldalképek
Tartalom