Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész

49

c) alperesnek a cselekmény elkövetése után és különösen a per folyama alatt tanúsított magatartásából.

Ad. a) Az ismétlés veszélye nyomtatványnál, pl. olyan körleveleknél minden további nélkül fennforog, amelyek a személyek nagyobb köréhez jutottak, főként, ha ezeknek a nyomtatványoknak éppen az a rendeltetésük, hogy a címzettek üzleti tevékenységük közben felhasználják, úgyhogy ezzel ezeknek tartalma állandóan újból továbbterjed.

Ad b) Igen nagy fontossága van annak, hogy az alperes szándékosan, avagy csak objektive jogellenesen cselekedett-e, mert a kérdés az, hogy az alperes magatartása nem árult-e el a tisztességtelen versenycselekmények iránt olyan hajlamot, hogy ezeknek elkövetésétől jobb belátása ellenére is tartani kell.

Természetesen nagyon nehéz az alperes gondolkodás- módját kifürkészni. Kétség esetén az ismétlés veszélyét a felperes javára fel kell tételezni, mert a felderítés bizonytalanságát és nehézségét annak kell viselnie, aki bizonyítottan elkövette, vagy akinek üzemében elkövették a cselekményt.

Ad. c) Az üzleti viszonyokban bekövetkező változás, tekintet nélkül az alperes szubjektív magatartására és a cselekvés sajátosságára, az ismétlés veszélyét megszüntetheti. így pl. ha az alperes az üzleti tevékenységgel teljesen felhagyott, de nem feltétlenül az esetben, ha csupán tevékenységének eddigi formáját változtatta meg, ami mellett még fennforog az a lehetőség, hogy valamely vállalat üzletvezetésébe befolyhat. A Kúria egyik legújabb ítélete a végeladást hatósági engedély nélkül hirdetett alperessel szemben az abbanhagyásra irányuló keresetet elutasította azzal az indokolással, hogy alperes üzlete a kereset beadása után megszűnt s így megszűnt a tárgyi lehetősége annak is, hogy ezen üzlet a végeladást engedély nélkül hirdethesse, vagyis a tiltott cselekményt megismételhesse. Az üzlet tényleges megszűnéséig felmerült perköltségek azonban a felperest megilletik (K. IV. 1382/1935.). Szerintünk a kereset elutasítása helyett helyesebb lett volna ítéletiig megállapítani, hogy alperes tisztességtelen versenyt követett el s ennek következményeit a költségekben is levonni.

A Rg. 96—245. számú ítéletében az egyik alperes „akai- 54