Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
47 kölcsi berendezkedést bői, valamint az élettapasztalatokból kell ievonni azt a gyanút, hogy a tettes nem fog megelégedni az egyszeri jogsértéssel. Ezt a ténybeli gyanút azután a jogsértőnek kell megcáfolnia. Döntő jelentőségű szerinte az alperesnek a perben tanúsított magatartása, mert aki azt állítja, hogy neki a jogsértő cselekményhez joga van, vagy tagadja, hogy pl. az általa használt árujegy az összetévesztésre alkalmas, az ilyennel szemben minden további nélkül fennforog az ismétlés veszélye, aminek elesése rendszerint nem a háborítás, hanem csak annak a gondolkodásmódnak a megszűnésében lelheti megnyugtató biztosítékát, amelyből a háborítás fakadt. Óva int attól, hogy az alperes perben tanúsított megbánásának könnyelműen hitelt adjunk, mert alig van alperes, aki a körülmények kényszerítése folytán ne válnék engedékennyé, ám az első alkalommal ismét gondolkodásmódjának megfelelően fog cselekedni. Ha a tettes már a kereset benyújtása előtt mindent megtett, hogy a sértettnek elégtételt szolgáltasson és új jogsérelmeket megakadályozzon, fel lehet tételezni az ismétlés veszélyének elesését, „Csak a feltétlen jog- elismerés jöhet figyelembe e szempontból, de a tettesnek a perben tanúsított engedékeny magatartásából alig lehet megnyugtatóan megállapítani, hogy jobb belátásból, pertaktikai okokból, vagy félelemből cselekszik-e. A tisztességtelen verseny hatékony leküzdésének magva, hogy az ismétlés veszélyét általában fennforgónak kell tekinteni és annak megszűnését a legritkább esetben lehet elfogadni.“ Rosenthal szerint is az a körülmény, hogy az alperes a per megindítása előtt jogellenes magatartást tanúsított, egymagában alapos aggodalom az ismétlés veszélyére, amit az alperesnek kell megcáfolnia. Idézi a hamburgi OLG. egyik ítéletét, amely szerint: „a pert megelőző jogsértés ténye rendszerint elegendő annak feltételezésére, hogy a jogsértő akarat tovább tart, ha csak az alperes későbbi magatartása biztos garanciát nem nyújt az ellenkezőre/1 Ellenben csak helyeselni tudjuk Rosenthalnak azt a felfogását, hogy amennyiben alperes a cselekmény megismétlése esetére magas kötbér fizetésére kész kötelezni magát, úgy az ismétlés veszélyének kiküszöbölésére a maga részéről min1. §.
