Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
IV. Rendeletek
357 2. hogy a választott bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva vagy határozatát nem szabályszerűen hozta; 3. hogy az ítélet hozatalában olyan bíró vett részt, akit a rendes bíróságnak jogerős végzése kizárt vagy akinek ily kizárását a fél a választott bírósági ítélet meghozatala előtt hibáján kívül nem eszközölhette ki; 4. hogy a bíróság a felfolyamodó felet nem hallgatta meg, illetőleg előterjesztése megtételére nem adott módot; 5. hogy az ítélet a felek kérelmén túlterjeszkedik vagy nincs indokolva; 6. hogy az ítélet nincs aláírva. A kir. ítélőtáblának a felfolyamodás felől hozott határozata ellen további felebbvitelnek nincs helye. 14. §. A választott bíróság ítéletének érvénytelenítését a fél keresettel kérheti a 13. §. 2—6. pontjai alapján és azon az alapon: 1. hogy az ítélet a törvény szerint meg nem engedett cselekményre kötelez vagy rendelkező részében érthetetlen; 2. hogy az olyan fél, akinek perbeii cselekvőképessége nem volt, az eljárásban nem törvényes képviselője által vett részt; 3. hogy valamely fél nevében harmadik személy meghatalmazás nélkül járt el; 4. hogy az ítélet hozatalában olyan bíró vett részt, aki az eljárás során hivatali kötelességét valamely féllel szemben büntetőtörvénybe ütköző módon megszegte; 5. hogy a fél ellenfelének vagy másoknak törvénybe ütköző cselekménye miatt lett pervesztessé; 6. hogy az ítélet alapjául szolgált büntetőbírósági ítélet hatályát megszüntette a büntetőbíróságnak jogerőre emelkedett ítélete. A választott bíróság előtt kötött egyességet a rendes bíróság előtt keresettel meg lehet támadni e §. 1—6. pontjai alapján. Az érvénytelenítési perre kizárólagosan illetékes az a kir. törvényszék, amelynek területén a kereskedelmi és iparkamara székhelye van. 15. §. Azt érvénytelenítési pert kilencven nap alatt kell megindítani. Ez a határidő záros és az ítélet közlésétől, ha pedig a fél az érvénytelenítő okról későbben szerzett tudomást, vagy csak későbben jutott olyan helyzetbe, hogy azt érvényesíthesse: attól a naptól számítandó, amelyen tudomást szerzett róla, illetőleg érvényesíthette. 16. §. A felfolyamodásnak a végrehajtásra halasztó hatálya van. Az elrendelt előzetes intézkedések azonban az eljárás befejezéséig hatályban maradnak, hacsak a bíróság előbb hatályon kívül nem helyezi. Az érvénytelenítési keresetnek (14. §.) a végrehajtásra halasztó hatálya nincs. A bíróság azonban az érvénytelenítési per során a választott bírósági ítélet végrehajtásának, valamint az ideiglenes intézkedések foganatosításának ideiglenes felfüggesztését az ellenfél meghallgatása nélkül is elrendelheti, ha az előterjesztett adatokból a kereset sikere valószínűnek mutatkozik. A bíróság a felfüggesztés tár-