Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
III. Vegyes átmeneti és zárórendelkezések
45. §. 347 hamisítás esetén; másnak ilyen cselekménye: pl. hamis tanu- zás vagy hamis szakértői vélemény folytán. De mert a tanúvallomásnak, vagy szakértői véleménynek valótlan adataiért büntető úton csak az üldözhető, aki azt esküvel megerősítette, a pervesztést okozó, de esküvel meg nem erősített tanúvallomás, illetve szakvélemény e pont alapján érvénytelenségi okul nem jöhet figyelembe; 6. hogy az ítélet alapjául szolgáló büntető bírósági ítélet hatályát megszüntette a büntető bíróságnak jogerőre emelkedett ítélete. Ha a vb. ítélete valamely, akár jogerős, akár nem jogerős, felmentő, vagy marasztaló büntető bírósági ítéleten alapszik, az ily ítéletnek felebbezés vagy semmiségi panasz folytán történt jogerős megváltoztatása, vagy újrafelvétel esetén hatályon kívül helyezése ugyancsak érvénytelenítési alap. A vb. előtt kötött egyezség ellen is van helye érvénytelenítési keresetnek, de csupán a 14. §. 1—6. pontjai alapján. A benyújtás határidejére, a végrehajtás esetleges felfüggesztésére stb. 1. „Függelékében közölt rendelet 1—16. §§-ait. A vb. ítéletének végrehajtására irányuló kérvényt az ítélet hiteles kiadmányával felszerelve, a Kamara székhelye sze- • rint illetékes kir. Járásbírósághoz címezve a vb. iktatójában kell benyújtani, amely az ítéletet jogerősségi záradékkal ellátja és a kérvényt hivatalból átteszi. (A végrehajtás elrendelésére és foganatosítására nézve 1. „ítélet végrehajtása“ cím alatt 78. oldal.) 45. §. Az 1875. évi XXXVII. törvénycikkbe iktatott kereske- dehni törvény, úgyszintén a védjegyek joltalmáról intézkedő 1890. évi II.,1895. évi XLI., 1913. évi XII. és 1921. évi XXII., valamint a csomagokban árult cikkek mennyiségtar- tartalmának helyes megjelöléséről szóló 1893. évi XXXIV. törvénycikkek rendelkezéseit a jelen törvény nem érinti. A sértettnek jogában áll úgy az itt hatályukban fenntartott törvények valamelyike alapján, mint a tisztességtelen versenyről szóló törvény alapján, de esetleg mindkét törvény alapján is egyidejűleg eljárni az esetben, ha valamely cselekmény mindkét törvényben biztosított jogait sértené. I