Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

III. Vegyes átmeneti és zárórendelkezések

342

44. §.

nem a 'határozatot eredményező eljárás szabálytalansága lehet csak felfolyamodási ok. (Bp. T. IV. 6639/1931.)

3. hogy az ítélet hozatalában olyan bíró vett részt, akit a rendes bíróságnak jogerős végzése kizárt, vagy akinek ily kizárását a fél a választott bírósági ítélet meghozatala előtt hibáján kívül nem eszközölhette ki.

A kizárási okokról és a kizárási eljárásról fentebb részletesen szólottunk. Ha a felfolyamodásra nyitva álló határidőn belül olyan jogerős végzés keletkezik, amely a választott bírót kizárja} felfolyamodás folytán az ítéletet hatályon kívül kell helyezni; ellenkező esetben ez a sérelem csupán érvénytelenítési keresettel lesz orvosolható a 14. §. szerint

4. hogy a bíróság a felfolyamodó felet nem hallgatta meg, illetőleg előterjesztése megtételére nem adott módot.

A gyakorlat ezt a felfolyamodási okot úgy értelmezi, hogy a bíróság csupán lehetőséget tartozik nyújtani a feleknek arra, hogy előterjesztéseiket megtehessék, védekezésüket előadhassák, egyszóval felszólalhassanak. Semmi szín alatt sem értendő ez úgy, hogy a perbeli feleket személyesen meghallgatni lenne köteles, tejesen elég, ha képviselőinek lehetővé tette a felszólalást. Ezen a határon túl a bíróság nem tartozik a felek esetleges szeszélyeinek engedelmeskedni és nekik mintegy a technikai obstrukcióra lehetőséget nyújtani. Nem felfolyamodási ok tehát, ha a bíróság a felszólalásokat szabad belátásához képest korlátozza. De ha a tárgyalási jegyzőkönyv ezt a megjegyzést tartalmazza: „felek az ügy érdemében tárgyaltak“, — ez megcáfolja azt a kifogást, mely szerint a felet a bizonyítás kérdése tekintetében nem hallgatták volna meg. (Bp. T IV. 2107/1930.) Ugyanez a helyzet, ha bizonyítást nyer, hogy a felfolyamodó fél jogi képviselője az elnök azon kérdésére, hogy „valami újat kíván-e előadni?“ — „Nem“-mel felel. (Bp. T. IV. 18310/1927.)

De ha valamely fél a bizonyítás felvételének határnapjáról értesítést nem kapott s így a bíróság őt a tanukhoz, illetve szakértőkhöz intézendő kérdésekre nézve nem hallgatta meg, valamint, ha a már foganatosított bizonyítás feletti észrevételek megtételére alkalmat nem adott, ez már megsemmisítési ok. A budapesti kir. ítélőtábla ennek minősítette a vb.