Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

III. Vegyes átmeneti és zárórendelkezések

44. §.

337

lét foganatosíthat stb. Saját féllel szemben azonban a Pét. 18. §-a alapján ügyvédi költségeket a kir. ítélőtábla gyakorlata szerint nem állapíthat meg.

4. A választott bírák kötelességei és kizárása. A Pp. 773. §-a szerint „azt a választott bírót, aki alapos ok nélkül... kötelezettségének eleget nem tesz, vagy teljesítésével késedel- meskedik, a rendes bíróság bármelyik fél kérelmére 800 pengőig terjedhető pénzbírságban marasztalja ... Ezen felül az ilyen választott bíró az okozott költségeket és kárt mindegyik félnek megtéríteni köteles“.

A kamarai névsorba felvett jurytag minden elfogadó nyilatkozat nélkül, sőt tetszése és akarata ellenére is köteles a kijelölést elfogadni, a vbírói tisztet gyakorolni, s az eljárásban való közreműködést csak igen komoly és alapos okból tagadhatja meg (igazolható betegség, előreláthatóan hosszú ideig tartó távoliét stb.). Az azonban, hogy meggyőződése szerint a küszöbön álló ítélet nem lesz igazságos, nem ilyen ok. Kovács Marcell szerint (Pp. magyarázata 1420. oldal), ha az elnök oly nagy mértékben elfogult, hogy az ellene benyújtott kizárási kérelem előreláthatólag sikerre fog vezetni, ez alapos ok a vbíró részére a közreműködés megtagadására. —• A felme- t rült károknak és okozott költségeknek megfizetésére a vbíró végzésileg nem kötelezhető, ez külön per tárgya.

A Pp. 59. és 61. §§-ainak vonatkozó szabályai a kamarai

V. bírákra nézve is irányadók. Az 59. §. így szól:

„A bíró már a törvénynél fogva nem járhat el oly ügyben:

1., amelyben mint fél szerepelj vagy a féllel együtt jogosítva vagy kötelezve van, avagy a per eredményétől függő megtérítéssel tartozik;

2., amelyben felesége vagy volt felesége, jegyese, egyenes ágban rokona vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, feleségének a testvére, vagy testvérének a házastársa van az 1. pont értelmében érdekelve;

3., amelyben oly személy van az 1. pont értelmében érdekelve, akivel örökbefogadó szülő vagy nevelőszülői, illetőleg gyermek vagy gyúrni vagy gondnoki viszonyban áll;

4., amelyben mint valamelyik félnek törvényes képviselője, meg hatalmazottja, vagy ügyvédje közreműködött ,to21