Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
183 IV .7932—1927.) vagy aki a társasviszony megszűnése után szerződésellenesen alkalmazza hirdetéseiben a közös vállalat reklámrajzát. (K. IV. 2627/1931.) A szerződéses megállapodással szemben is azonban a tényleges állapot dönti el a jogosultság kérdését ott, ahol a szerződés nem abbanhagyásra, hanem éppen valamely cég, név, ismertető jel vagy rajz használatára jogosít. A versenytársakra nézve ugyanis semmiesetre sem lehet közömbös, hogy a vevőközönség a kérdéses vállalatot a jogosított vállalatával azonosnak tekinti-e s abban a tudatban keresi-e fel, hogy pl. egy nagy világcég minden bizalomra feljogosító eladási telepével áll szemben. így a bíróság az „Orion lerakat“ használatának abbanhagyására kötelezett egy rádiókereskedőt annak dacára, hogy ez az Orion cikkekeket előállító vállalat írásbeli engedélyével igazolta az ezen cégtoldat használatához való jogát, valamint azt a szőnyegkereskedőt, aki „gyári szőnyeglerakat“ vállalati megjelölést használt és ezt a jogosultságát a szőnyeggyár hozzájárulásával kívánta bizonyítani. (Bp. T. 4779—1935; 7711—1934.) (Ld. még 1. §-nál „Álcégek“ cím alatt 145. oldal.) 2. Üzleti vállalata körében: ezzel azt a különben magától érthető tényt kívánta a törvény külön is hangsúlyozni, hogy e §. hatálya kizárólag az üzleti élet terén megnyilvánuló cselekményekre terjed ki, de az üzletember magánéletébe nem kíván avatkozni. Ott tehát, ahol az, mint magánember jelentkezik, olyan vállalatjelzőkkel kérkedhetik, amilyeneket ízlése megenged. 3. A második mondat kiterjeszti a tilalmat arra is, aki üzlettelepét más által jogosan használt névvel, cégérrel, vagy egyéb jellemző megjelöléssel látja el. Tehát itt az üzlettelep a védett jogtárgy, mindenesetre szűkebb terület, mint az „üzleti vállalat köre“. Üzlettelep megjelölése nem egyéb, mint az üzletnek névvel való ellátása. Ilyen név lehet a cég (Kiss Ernő és Társa) cégér („A Boldogasszonyhoz“), más jellemző megjelölés („Paradicsomi ágyak“). Az ily szerzett jogra hivatkozónak a törvény világos értelme szerint nem elég a cégjegyzék tartalmára, okirati bizonyítékokra, egyszóval formai jogosítványokra utalnia, annak a „másnak“, tehát a versenytársnak az üzleti vállalat körében való tényleges használatot kell igazolnia, hogy prioritása alapján sikerrel felléphessen. A más által jogosan használt névvel és céggel való visz- szaélést a Tvt 8. §-a is tiltja. Minthogy azonban ott a cselekmény döntő kritériuma az összetéveszthetőség, világos, hogy 7. §.
