Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai

181 nevét nemcsak magánéletében, hanem üzletének körében is használhassa, kizárni nem lehet, mivel ezzel vétenénk a ma­gánjognak a névhasználatra voatkozó szabályai ellen (magán­jogi törvénykönyv 108. §), valamint a kereskedelmi törvény 11. §-ában kifejezésre jutott azon jogelv ellen is, amelyet alá­támaszt az ipartörvény 58. §-ának idevonatkozó intézkedése is. (Yb. 29385—1935.) (A családi név korlátozásának eseteit Id. a 8. §-nál). Névmagyarosítás vagy vitézzé avatás esetén a korábbi név használata jogos és indokolt lehet, különösen, ha az illetőt az üzleti világban a régi néven ismerik. (Yb. 24575/1925.) Meg­szűnt közkereseti társaság üzleti elnevezését külön megjegy­zés nélkül a volt tulajdonosok egyike sem használhatja, mert ez a vevőket megtéveszti abban az irányban, hogy az alperest a régi társascég jogutódjának tekintik. (Bp T. 5481/1933.) b) Elsősorban a tényleges állapot legitimálhatja a cég­toldatok, ismertetőjel, vagy rajz használatának jogosságát. A formai jogosultság itt alig, vagy éppen nem jön figyelembe, különösen ha ez utóbbi a tényleges állapotot nem fedi. Hiába igazolja valaki gyári iparigazolvánnyal, vagy cégkivonattal, hogy neki gyára van, mindezek egymagukban semmiesetre sem jogosítják fel arra, hogy üzleti vállalata körében a ,,gyár“ cég- toldatot használja; ellenben, ha bizonyítani tudja, hogy a gyár­szerűségnek a 2. §-nál tárgyalt kritériumait az ő üzeme meg­valósítja, úgy megilleti őt ez a cégtoldat annak dacára is, hogy esetleg úgy az iparigazolvány, mint a cégbejegyzés kis­ipari üzemként tünteti fel vállalatát. Ha valamely vállalat csak egy bizonyos cikk vagy termelési á<r tekintetében éri el a gyárszerüség nívóját, a gyár-toldatot nem használhatja más, az említett cikktől vagy termelési ágtól különböző produktumai­val kapcsolatosan. így pl. a bádogárugyár ha villamos rek­lámok előállítására is berendezkedett, csak annyiban nevez­heti vállalatát villamosreklámok gyárának, amennyiben vál­lalatának ez az új ága egymagában is megfelel a gyárszerüség követelményeinek, (ld. még 2. §. 158. old.) Egy jelentékeny vállalat egyedüli képviselője a vezérkép­viselő cím használatától e § alapján el nem tiltható. (K. IY’. 6354/1927.) „Országos“, ,,Magyar' jelzők használata a cég­szövegben csak akkor illeti meg a vállalatot, ha az ország gaz­dasági életének jelentős tényezője. (Vb 23022/1925.) A bejegyzettől eltérő cégszöveg használata a Tvt 7. §-át akkor sérti, ha a tettes a jóerkölcsökbe ütköző célokat követ, illegitim versenybeli előnyöket kíván elérni, pl. azt, 7. §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom