Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
172 egyéb részeit elnyomó mértékben kiemeli, a valóságot eltörpülő, apró vagy elmosódó szinezésű betűkkel nyomatja és ha felolvasva a szöveg minden szava igaz is, az olvasó közönség csak a szembetűnő szövegrészt látja és így megtévesztésnek esik áldozatul. 10. Szokásos figyelem alatt a felületesen szemlélő vagy olvasó közönség figyelmességét értjük. A közönség nem betűzi a hirdetéseket, sem ideje, sem kedve, hogy mindent elolvasson; nem analizál és nem tépe- lődik, hanem a maga kiirthatatlan optimizmusával hisz. Az üzleti hirdetésben foglalt kijelentést tehát abban az értelemben kell venni, amint azt annak a félnek, akihez intézve van, a fennforgó körülmények józan méltatása mellett értenie kellett. (K. IV. 3809—1931.) S épen ezért az, hogy az adatok szószerinti értelmükben a valóságnak megfelelnek-e, teljesen közömbös, mert minden vásárló úgy olvassa a prospektust, ahogy azt a maga szempontjából legelőnyösebbnek tekinti. (01 g. Celle I. W. 1931—3092.) A Kúria IV. 6255—1932. számú ítélete reklámszédelgés miatt marasztalta az alperest, mert az általa közzétett hirdetés első oldalán feltűnő betűkkel ez a szöveg volt olvasható: „Tudja Ön, miért világhírűek és felülmúlhatatlanok a német rádiótechnika legjobb rádió-akkumulátorai, a Luo-akkumu- látorok? írjon még ma egy levelezőlapot és előlegezze le a túloldalon Önnek legjobban megfelelő akkumulátort.“ Évképpen a vevő a hirdetés második oldalán (a „túloldalon“) felsorolt akkumulátorokat szokásos figyelem mellett Luo eredetiteknek gondolhatta, holott ott a Luo gyártmányokon kívül egyéb cikkek is szerepeltek. Származási hely. 3. §. Nem esik a 2. §. tilalma alá a forgalomban szokásos módon használt, helyre vagy népre utaló olyan elnevezés, vagy megjelölés, amely a köztudatban nem az áru vagy szolgáltatás származási helyének, hanem csupán közismert minőségének feltüntetésére szolgál. Ez a rendelkezés a borok és általában a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek forgalombahozatalánál használható elnevezések tekintetében fenálló törvényes rendelkezéseket nem érinti. Mint fentebb láttuk, az áru származási helyére vonatkozó valótlan és megtévesztésre alkalmas adat hiresztelése, 3. §.
