Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
156 mivel az olcsó árut kereső közönség jóminőségű árut kapott ezért a szokottnál olcsóbb árért, a „prima“ jelző azt a közönséget, amelyhez a hirdetés intéztetett, nem tévesztette meg.“ Ezt az indokolást felette aggályosnak tartjuk, mert a közönség gondolkodásmódjába helyezkedést hangoztatván, olyan megítélést tételez fel ennek részéről, amely eleve kizárja a hirdetés megtévesztő képességét. Holott a közönségnek egy nem elhanyagolható rétege (pl. a vidéki jobb közönség) prima áru alatt valóban elsőrendű árut ért, tekintet nélkül arra, hogy ki hirdeti azt, a konkrét hirdetés olvasásakor pedig legfeljebb igazolva látja a köztudatba alaposan vagy alaptalanul beidegző- dött azt a feltevést, hogy az áruház minden más üzletnél lényegesen olcsóbb beszerzési forrás. b.) Az árunak érték tekintetében mértékadó tulajdonságára nézve hiresztel valótlan adatot az, aki egy gépen „törvényesen védve“ („törv. véd.“) megjelölést tüntet fel, holott a gépnek csak áruneve, nem pedig annak szerkezete áll törvényes oltalom alatt, ahelyett, hogy „védjegyezve“ kifejezést használna; aki a ragasztott vagy szegeit cipőt varrott gyanánt hirdeti (Vb. 27237—1930.), aki steril vattánál a sterilizálás keltét a valóságnak meg nem felelően tünteti fel, (Yb. 27597— 1930.) aki a valóságnak meg nem felelően azt hirdeti, hogy az általa képviselt gyár gépeivel érték el a legjobb versenyidőt (J. 49779—1927.), aki prospektusaiban azt hireszteli, hogy az ő kályhájának használata 70% tüzelőanyag megtakarítást eredményez, holott ez csak a fával vonatkozásban fedi a valóságot (Bp. T. VII. 8806—1934.). Még a kedvezőnek látszó ipari szolgáltatás esetében sem szabad a vásárlási kedvet más, az árunál figyelembe nem jövő tulajdonságokkal megtévesztés által egészen más irányú előnyök látszatának felkeltésével fokozni. A szolgáltatásban rejlő előnyöknek valóban fedniök kell a velük kapcsolatos híreszteléseket. (Rg.) Hirdetéseknek ingyenes és megrendelés nélküli közlése megtévesztő, mert a hirdető az ily kiadványnak nagyobb jelentőséget és értéket tulajdonít, mint amilyen azt a valóságban megillethetné, az ilyen eljárás ugyanis annak a hamis látszatnak keltésére van beállítva, mintha a kinyomott hirdetések meg volnának rendelve s ennél fogva a kérdéses hirdetési orgánum nagyon elterjedt és közkedvelt (Rg. 73—267.), emellett az ingyenesen hirdetett cégeknek és egyéneknek elhatározására. erkölcsi nyomást gyakorol. (Vb. 3531—1932.) „Legelterjedtebb lap“ nem frázis, hanem a valóság szempontjából bi2. §.
