Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
A tisztességtelen versenyről szóló törvény szövege
14 39. §. A jelen törvényben foglalt büntető rendelkezéseket — ide nem értve a 24. §. 1. bekezdésének a vád képviseletéről szóló rendelkezését — a katonai büntető bíráskodás alatt álló egyénekkel szemben is megfelelően (1912. évi XXXIII. törvénycikk 7. §. 2. bekezdés) alkalmazni kell, még pedig a jelen törvény 26. §-a tekintetében azzal az eltéréssel, hogy a főmagánvádló vagy csatlakozó helyett a magánpanaszost (1912. évi XXXIII. törvényeik 104. §. 2. bekezdés) kell érteni. A katonai büntetőbíráskodásnak alávetett egyénekkel izemben az eljárásra a katonai bíróságok vannak hivatva. Ha azonban a magánpanaszos nincsen alávetve a katonai büntetőbíráskodásnak, a felmentett terhelt az ítélet közzétételének elrendelését (26. §. 2. bekezdés) annál a kir. törvényszéknél kérheti, amely egyébként a bűnvádi eljárásra illetékes volna. 40. §. A vámhivatalok kötelesek a behozatalra szánt oly külföldi árukról, amelyekre nézve megállapíthatónak mutatkozik, hogy származási helyük nem a valóságnak megfelelően van megjelölve, különösen pedig, hogy azok honi áruknak vannak feltüntetve, a legközelebbi kereskedelmi és iparkamarát értesíteni és az ily árukat vámkezelés nélkül mindaddig visszatartani, amíg azok felől az illetékes bíróság nem rendelkezik, vagy amíg az értesített kereskedelmi és iparkamara nem közli, hogy a keresetindítást vagy a magánindítvány előterjesztését a jelen törvény alapján nem tartja indokoltnak. Amennyiben a kereskedelmi és iparkamara nyolc napon belül nem nyilatkozik, a visszatartott áru kiadandó. 41. §. A jelen törvény alapján megindított polgári perekről és büntetőügyekről — még pedig polgári perben a felperes által külön e célból bemutatott keresetlevél egyik példányának, büntetőügyekben pedig a feljelentés másolatának megküldésével — a bíróság az illetékes kereskedelmi és iparkamarát hivatalból értesíti. A kamara mind az elsőfokú, mind a fellebbviteli tárgyalásokon kiküldöttel képviseltetheti magát, aki közérdekből felszólalhat. Ha a kamara az eljárásban kiküldöttel résztvett, az ügyben hozott végha- tározatot a kamarával is közölni kell. A kamara kiküldöttjének részvételéből felmerülő költségekben nem lehet a feleket elmarasztalni. A jelen §. 1. bekezdésében foglalt rendelkezést a katonai bűnvádi eljárásban is alkalmazni kell. 42. §. A jelen törvény 11. §-ában említett zárlatra irányuló kérelem elintézésére a perbíróság vagy az a bíróság illetékes, amely a perre illetékes lesz. Illetékes az a járásbíróság is, amelynek területén a zárlat alá veendő tárgyak vaunak. A zárlati kérelem felől a bíróság az ellenfél meghallgatása nélkül is határozhat. A hozott határozat ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye, amelynek halasztó hatálya nincs.
