Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
129 táti azonban — eltekintve a szolgai utánzás meg; nem engedett voltától — csak az eset konkrét körülményei között állapíthat meg tisztességtelen versenyt és pedig főként akkor, ha az! utánzás tárgyát olyan cikk képezi, amely szabadalmi oltalom alatt egyáltalán nem állott. A lejárt szabadalmak alapján készült áruk ugyanis majdnem minden esetben olcsóbb áron kerülnek forgalomba, mint az oltalom fennállása idején, mert a szabadalomból folyó monopolisztikus helyzetben rejlő különleges értéktényező kiesett. Az összetévesztés szempontjából itt is a közönség felfogása a döntő: ha a hajszálnyira azonos külső dacára is bizonyos megkülönböztető tényezők folytán (cég, védjegy, színezés, stb.) a közönség disztingválni tud a szembenálló áruk között, tiltott szolgai utánzást megállapítani nem lehet. Szolgai utánzás a legkülönbözőbb területeken, tehát nem csupán árukkal, hanem a vállalat segédeszközeivel kapcsolatosan is fennforoghat: hirdetések, prospektusok, árjegyzékek, röpcédulák szövegének, kiállításának, megjelenési formájának szolgai utánképzése is tisztességtelen verseny lehet... 13. Verseny vállalatokkal és versenyárukkal való összehasonlítás. Közérdek, vagy jogos magánérdek megóvása, tárgyilagos összefüggés és indokolt szükségesség nélkül a versenytárs személyének és árujának tárgyalását, mással való összehasonlítását és szembeállítását a tisztességes üzleti felfogás akkor is tiltja, ha az| állítás egyébként való. (K. IV. 5970—• 1932.) Tárgyilagos összefüggés és indokolt szükségesség forog fenn, ha pl. a szembenálló vállalatok versenytárgyaláson vesznek részt és a vevő ragaszkodk ahhoz, hogy a minták minősége vagy teljesítőképességé előtte demonstráltassék. Ily esetben, ha a bemutatás csupán a tényleg fennálló szerkezeti vagy egyéb különbségek objektív feltárására szorítkozik, joga van a versenytársnak a valóságnak mindenben megfelelően, tárgyilagosan és saját áruja tulajdonságainak szépítgetése nélkül, a szembenálló áruk közötti különbséget, összehasonlítás útján kimutatni. (Bp. T. 7807—1933.) A^agy — de ez már inkább a jogos védelem körébe tartozó kérdés — ha a versenytárs jogellenes támadása sodorja a versenytársat abba a kényszerhelyzetbe, hogy árujával kapcsolatban tett tényállításokat megcáfoljon s a versenyáruval szembeni fölényét az utóbbinak tárgyilagos jellemzésével kimutassa. Jogos érdek vagy indokolt szükségesség nélkül azonban áru 9
