Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
124 1. fizok, akik csakhamar ugyanarra a külsőre vagy névre térnének át, amelyre a piac már felfigyelt és így rövidesen értéket fog képviselni. Magának az árunak az alakja, mintája (az áru „teste“) — amit élesen meg kell különböztetnünk az áru burkolatától, mint árukülsőtől (az áru „ruhájától“) —, a Tvt. alapján oltalomban általában csak akkor részesíthető, ha egyéb körül- mények folytán, tehát függetlenül az alaktól (mintától) tisztességtelen versenynek minősül utánzásuk, vagy ha ugyancsak egyéb körülmények folytán a versenyáruval való össztévesztésre vagy arra nyilik lehetőség, hogy a vevő a sértett vállalatából való származásra következtessen. Összetévesztésre nyújtanak lehetőséget pl. az árun alkalmazott felírások, az azonos tervezési hiba stb. A megkülönböztetés céljára alkalmasak a gyárnak az árun feltüntetett neve, plakettek, címkék. Az áru alakját, mintáját, tehát általában csak a mintaoltalomról szóló rendelet részesíti oltalomban, mert magábanvéve az utánzás sem tilos, ha az a Tvt. 9. §-ában meghatározott tilos verseny- cselekmény tényálladékát ki nem meríti, vagy ha nem oly szolgai utánzata más vállalat gyártmányának, amely a vásárló megtévesztésére alkalmas. Ámde arról szó sem lehet, hogy pl. „ostyababa habbal töltése , a baba fejének és cipőjének csokoládé-leöntéssel való díszítése olyan jellegzetes külső kiállításnak minősülne, amelyről a forgalomban a felperes vállalatát szokták felismerni. A babaalakot, a habbal- töltést és a csokoládéval való díszítést egyik vállalat sem fogathatja le saját részére. (K. IV. 1841—1932.) De a. bádogból készült gyermekjátékok sem részesülhetnek akár a 9., akár az 1. § oltalmában (K. IY. 4775—934), mégkevésbé valamely gép belső szerkezeti része, még ha az hajszálnyira pontos utánzást mutat is, mert a gyártóra vagy forgalomba- hozóra utaló jelleggel a közönség szemében nem bírhat. (K. IV. 1130—1931) s bár a perben szembenálló szövetminták összehasonlítása alapján megállapítható volt is, hogy alperes a felperes által készített kartont szövet-mínáthoz színben és a minta jellegzetes ábrái tekintetében hasonló nyomású kartonszövetet hozott forgalomba, ez a cselekmény az üzleti tisztességbe vagy a jóerkölcsökbe ütköző verseny tilalmi körébe mégsem vonható. Az ipar szabadsága ugyanis nincs megkötve abban az irányban, hogy az alperes mások ipari készítményéhez^ hasonló árukat elő ne állíthasson. Az ipari készítmé-
