Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
122 Iában szokásos alaktól s olyan szembeötlő megkapó felírást, képet, ábrát, megjelölést sem mutat, amely1 valamely vállalat individualizálására alkalmas volna, emellett tartalma szerint sem tekinthető olyan számbavehető eredeti elmemunkának, amelynek utánzását a versenytárs szellemi, vagy anyagi befektetései tisztességtelen felhasználásának erkölcsi tilalma (gátolná, — a cselekmény a tvt. 1. §-a alá sem vonható. (K. IY. 5197—934.) Az oltalom még a fordításokkal szemben sem tagadható meg, így pl. ha egy külföldi gyár magyar- országi képviselete a külföldi árjegyzéket nagy munkával, gonddal és kéltséggel lefordíttatja, mert ha a versenytárs mindezt megtakarítja és egyszerűen átveszi a fordított szöveget saját katalógusa, vagy árjegyzéke céljára, akkor egyrészt ugyanazokat az árukat ugyanazon megjelölésekkel és számokkal kínálja fel a vevőközönségnek s így tisztességtelenül bekapcsolódott más üzlet segédeszközeinek használatába, másrészt versenytársa munkájának és kiadásainak eredményét is kisajátította minden befektetés nélkül, s így erkölcstelenül gazdagodott ennek rovására, Ugyanez az oltalom megilleti az egyszerű röpcédulákat is, amennyiben azoknak szövege valamilyen frappáns reklámötletet juttat kifejezésre. A Rg. legkülönbözőbb ítéletei tükröztetik vissza a német bírói gyakorlatnak ezen a területen elfoglalt szigorú álláspontját: az egyik ítélet árjegyzék utánnyomását, a másik a felperesi vállalat számrendszerének alkalmazását, amely az eddigi szisztémák leegyszerűsítését célozta, a harmadik egy mintafüzetnek pontos, a számadatok tekintetében is egyező utánzását minősítette tisztességtelen versenynek. Különösen megállapítandó a tisztességtelen utánképzés, ha az alperes a felperes által alkalmazott speciális üzleti jeleket, így pl. egyes áruk megjelölésére használatos betű- vagy számjegyeket használja fel saját nyomtatványában, mert itt a vevőközönség az áruk minőségének azonosságára következtet. Mithogy pedig az ár tekintetében az utánzó áruinak javára legtöbbnyire különbségek mutatkoznak, a vevő könnyen eshetik abba a tévhitbe, hogy ugyanazt a minőségű árut az alperesnél olcsóbban szerezheti be. A használati utasítások tekintetében is a fentebb kifejtett általános irányelvek jönnek figyelembe s bár ugyanazon áruval kapcsolatosan a használati utasítás lényegileg azonos tartalma rendszerint nem nélkülözhető, ha a fogalmazás 1- §.
