Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
115 kát arra akarják kényszeríteni, hogy az indokolatlanul magas kartelárakat betartsák; az alkalmazott módszer miatt azé a kereskedőé, aki csak versenytársa vevőit szolgálja ki alacsonyabb árakon, saját vevőit nem. Itt azután a követelt árnak az önköltségi árhoz való viszonya is közömbös. Különösen súlyosan sérti a szakmai közérdeket a deklarált árszabású cikkeknek, (pl. cukor) áron alul történő eladása, mert ezzel a versenytárs olyan veszedelmes gazdasági munkát fejt ki, amellyel árt versenytársainak, árt a szolid, legális kereskedelemnek, de árt önmagának is. Tiltott árrontást valósíthat meg nemcsupán az önköltségi áron alul való eladás, de a nyereségnélküli árusítás is, mert az üzleti verseny tisztességével nem fér össze annak a magatartása, aki valamely árunak az észszerű gazdálkodással ellentétes alacsony áron való árusításával az ezáltal érintett versen vtár- sának gazdasági létét veszélyezteti. (K. IV. 4673—1933.) (ld. még 2. §. „Árszabás cím alatt előadottakat!) Természetes, hogy jogos önvédelemből, továbbá kényszerítő szükség folytán (pl. igazolható terhes esedékességek, a divat sűrű változásainak kitett áru, stb.) az árrontás megengedett még akkor is, ha az eladás önköltségi ár alatt történik. Baumhoch szélsőséges álláspontot foglal el ebben a kérdésben., Szerinte mindenki úgy ad el, ahogy akar, aki ezt megakadályozni kívánja, nem a tisztességes versenyt védi, hanem a szabad versenyt nyomja el. Ennek logikus következménye az volna, hogy végeredményben ,,minden kis boltos államilag biztosított existencia — minimummal dicsekedhetnék, mert az árak oly magasságban volnának megszabva, hogy minden életképtelen cég megélhetne“. Ezt az álláspontot általában helyeselni nem lehet, mert mint mindenütt, úgy itt is döntő szerepe van annak, hogy a tisztességes átlagüzletember milyen felfogást vall a konkrét esettel szemben, — holott Baumbach az árrombolásnak exterritoriálitást kíván biztosítani. (Az önköltségi ár kiszámítására nézve ld. a 2. §-nál „Árszabás“ cím alatt előadottakat.) 10. Ajándék, rabatt, ráadás. A rendszeres, a megrendelt vagy az átvett áru érékétől függővé tett és a szokásos figyelmességeket értékben is túlhaladó ajándékozás sérti az üzleti tisztesség ï. §• 8»
