Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
109 7. Bojkott. A bojkott, vagy másképpen a forgalomból való kizárás közvetlen célja a versenytársnak az üzleti élettel való kapcsolatát egészben vagy részben elvágni: eszköze a beszerzési források vagy a viszonteladó vevők erre irányuló akaratának egy eseti közösségbe való tömörítése; a célba vett végső eredmény a bojkottáltnak akarata megtörése révén, valaminek tevésére, tűrésére vagy abbanhagyására való kényszerítése. A bojkott — bár a legélesebb és legveszedelmesebb versenyeszköz, — önmagában véve meg nem engedettnek nem tekinthető mindaddig, amíg a követett cél jogos, a meg’ valósítás módja megengedett és a bojkott által okozott kár nem vezet az ellenfél teljes megsemmisítésére, ha tehát pl. az árumegvonás nem általános vagy nem olyan árura vonatkozik, amelyet az érdekelt más forrásból megszerezni nem tud. (K. ÍV. 5837—1930.) A bojkott erkölcsi indokoltságát a szembenálló verseny- társ cselekvésében vagy magatartásában rejlő szempontok döntik el. Ha ez kifogástalan, a bojkott, amely ezen magatartás feladásának kikényszerítésére törekszik, erkölcstelen. A Rg. (J. W. 1924—1155.) egyik ítélete meg nem engedettnek nyilvánította azt a bojkottot, amely valakire nemcsak jogosulatlanul igyekezett egy olyan szerződést ráerőszakolni, amelyet ez megkötni vonakodott, hanem arra is rá akarta bírni, hogy uzsoraárakat követeljen a vevőktől. Ez az eljárás ugyanis a Rg. szerint nem egyéb, mint saját vagyoni haszon érdekében, a szembenálló versenytárs megzsarolása. A bojkott nem lehet alantas indulatok folyománya és csak akkor szabad alkalmazni, mikor már minden egyéb eszköz kudarcot vollott. Megengedett a bojkott azzal szemben, akinek eljárása a szakma jogos érdekeit jogellenesen veszélyezteti. így pl. aki az irányárakon mélyen alul árusít, különösen, aki a márkacikkek szabott árát lerontja s a saját érdekeit is károsító eljárásával lehetetlenné teszi az áruk árának egészséges kialakulását (Vb. 27.886—927), vagy a versenytársak egy nagyobb csoportját terhelő szerződési kötelezettséget, így pl. az önként vállalt kartelszerződést megszegi. A Rg. szerint pusztán az a céi, hogy valakit egy bizonyos szövetségbe
