Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész

109 7. Bojkott. A bojkott, vagy másképpen a forgalomból való kizárás közvetlen célja a versenytársnak az üzleti élettel való kapcso­latát egészben vagy részben elvágni: eszköze a beszerzési for­rások vagy a viszonteladó vevők erre irányuló akaratának egy eseti közösségbe való tömörítése; a célba vett végső eredmény a bojkottáltnak akarata megtörése révén, valaminek tevésére, tűrésére vagy abbanhagyására való kényszerítése. A bojkott — bár a legélesebb és legveszedelmesebb versenyeszköz, — önmagában véve meg nem engedettnek nem tekinthető mindaddig, amíg a követett cél jogos, a meg’ valósítás módja megengedett és a bojkott által okozott kár nem vezet az ellenfél teljes megsemmisítésére, ha tehát pl. az árumegvonás nem általános vagy nem olyan árura vonatko­zik, amelyet az érdekelt más forrásból megszerezni nem tud. (K. ÍV. 5837—1930.) A bojkott erkölcsi indokoltságát a szembenálló verseny- társ cselekvésében vagy magatartásában rejlő szempontok dön­tik el. Ha ez kifogástalan, a bojkott, amely ezen magatartás feladásának kikényszerítésére törekszik, erkölcstelen. A Rg. (J. W. 1924—1155.) egyik ítélete meg nem engedettnek nyil­vánította azt a bojkottot, amely valakire nemcsak jogosulat­lanul igyekezett egy olyan szerződést ráerőszakolni, amelyet ez megkötni vonakodott, hanem arra is rá akarta bírni, hogy uzsoraárakat követeljen a vevőktől. Ez az eljárás ugyanis a Rg. szerint nem egyéb, mint saját vagyoni haszon érdekében, a szembenálló versenytárs megzsarolása. A bojkott nem lehet alantas indulatok folyománya és csak akkor szabad alkalmazni, mikor már minden egyéb esz­köz kudarcot vollott. Megengedett a bojkott azzal szemben, akinek eljárása a szakma jogos érdekeit jogellenesen veszélyezteti. így pl. aki az irányárakon mélyen alul árusít, különösen, aki a márka­cikkek szabott árát lerontja s a saját érdekeit is károsító eljá­rásával lehetetlenné teszi az áruk árának egészséges kiala­kulását (Vb. 27.886—927), vagy a versenytársak egy na­gyobb csoportját terhelő szerződési kötelezettséget, így pl. az önként vállalt kartelszerződést megszegi. A Rg. szerint pusztán az a céi, hogy valakit egy bizonyos szövetségbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom