Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
101 főnökétől jogellenesen távozott, a tudakozódás kötelező és így, aki ezt mellőzve fogad szolgálatába alkalmazottat, tisztességtelen versenyt követ el, ha kitűnik, hogy az alkalmazott, távozásával, az előző munkaadójával kötött szolgálati szerződését tényleg megszegte. Különösen fokozott ez a tudakozódási kötelezettség akkor, ha a szembenálló versenytársak között szorosabb üzleti összeköttetés áll fenn, vagy a konkrét szakmában kevesedmagukkal szerepelnek a piacon. A versenytársnak az a védekezése, hogy őt az alkalmazott a felmondás és a felmondási idő kitöltésének szabály- szerűsége tekintetében kellően megnyugtatta, vagy akár az is, hogy előtte elfogadhatóan igazolta a felmondás nélkül való kilépés alapos okát, sem az abbanhagyásra, sem a kártérítésre való kötelezésnek akadályául nem szolgálhat, feltéve, hogy az alkalmazott állításai tartalmilag valótlanoknak bizonyulnak. A versenytárs ugyanis, aki az alkalmazott kijelentéseit kritika nélkül elfogadja, ahelyett, hogy — bár erre köteles volna — versenytársához fordulna felvilágosításért, legalább is gondatlanul jár el az alkalmazott szerződtetése körül. Súlyosabb megítélés alá esik az akalmazottesábítás, ha ennek sikere után a versenytárs abban állapodik meg az alkalmazottal, hogy ez régi munkaadójának vevőit hozzá csábítsa (J. 1489—1925.), ami egyébként a vevőfogdosás kritériumát is kimeríti. Az akalmazott munkaideje egy részének a főnök tudta és hozzájárulása nélkül, a versenytárs által saját üzleti célokra való lekötése is a jóerkölcsökbe ütközik. (J. 1849—1925). Kérdés már most, mire terjedjen ki a marasztaló ítélet rendelkezése? Minthogy már kifejtett álláspontunk szerint a helyesen megfogalmazott ítélet nemcsak magát a puszta cselekményt, de annak következményeit is felöleli, de egyébként is abbanhagyás alatt helyesen azt kell érteni, hogy a kereset tárgyává tett cselekmény nem folytatható, eredményének felhasználása beszüntetendő: ennélfogva, ha az ítélet alperest eltiltja attól, hogy a felperes alkalmazottját szerződésszegésre rábírja (elcsábítsa), vagy szerződésszegéséről tudva, őt szolgálatába fogadja, — a felperes jogos igénye kielégítést egyáltalán nem nyert, Ha ugyanis a tisztességtelen úton létrejött 1. §•
