Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Bevezetés

10

Bevezetés.

rendkívüli gyakorlata ellen, mire meghozták az angol szabadalmi törvényt.

Hogy szabadalmak nálunk is régen adományoztalak, arra bizonyság a király koronázási esküjének évszázados szövege, amelyben a többek között a régi szabadalmak tiszteletbentartását Ígéri.

E szabadalmak túlnyomó része azonban nem ipari találmányokra, hanem különféle haszonvételekre vagy valamely üzem folytatására, pl. hajózásra, halászatra, bányászatra, vásártartásra, ármegállapításra, vámszedésre, malomjogra stb.-re adományoztatott.

Az angol szabadalmi törvényt követték Európa többi államai is, úgy hogy ma Európában csak az iparilag fejletlen Szerbiában, Montenegróban és Bulgáriában hiányzik a szabadalmi intézmény. Hiányzik a szabadalmi törvény Görögországban is, ahol azonban minden egyes esetben külön törvény hozatalával engedélyeznek szabadalmakat. Németalföld volt a sorban az utolsó kulturállam a múlt esztendőben életbeléptetett szabadalmi törvényével, melyet inkább diplomáciai nyomás, mint belső indíték hatása alatt hozott meg.

Hollandia ugyanis a szabadalomban rejlő kizárólagosságban a szabad ipar és szabad kereskedelem kerékkötőjét látta s azért egészen a legutóbbi időkig vonakodott ily törvényt alkotni. Kétségtelen, hogy — mint minden kiváltság — úgy a szabadalom is bizonyos tekintetben és mértékben korlátja a szabad forgalomnak, de viszont az is tagadhatatlan, hogy helyes szabályozással az iparnak és kereskedelemnek s egyáltalában a gazdasági viszonyoknak tekintélyes fejlesztője is.

Ha ugyanis a feltaláló nem részesül szabadalmi oltalomban, akkor alkotásait bárki szabadon utánozhatja, a feltaláló fáradságos és sokszor költséges búvárkodásának gyümölcseit bárki minden érdem és ellenérték nélkül élvezheti, magának a feltalálónak versenyt támaszt, sőt a feltalálónak esetleg anyagilag gyengébb vállalkozását nagyobb tőkéjével meg is fojthatja.