Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.
90 Az 1895 : XXXVII. t.-c. 16. §. Ez a szakasz retorzióról gondoskodik arra az esetre, ha akadna valamely állam, amely a magyar állam polgárait kedvezőtlenebb szabadalomjogi elbánásban részesítené, mint saját honosait. Ugyanily rendelkezés található több más állam szabadalmi törvényeiben is és erre való hivatkozással kényszeritette Németország Svájcot arra, hogy a vegyi találmányokat is részesítse szabadalmi oltalomban. A svájci szabadalmi törvény ugyanis 1907. előtt vegyi találmányokra szabadalmat nem engedélyezett, a rendkívül magas fokon álló német vegyi nagyipar, különösen a hires anilinfestékgyártás szerfölött sokat szenvedett a svájci konkurrenciától, mely a német vegyi szabadalmak kinyomatott leírásai nyomán kalóz módjára tulajdonította el a sokszor tetemes költségek és fáradságos búvárkodás árán teremtett uj eljárásokat és okozott evvel a német vegyi iparnak érzékeny tisztességtelen versenyt. A magyar kereskedelmi minister e szakaszban lefektetett jogával eddig egyszer sem élt. Magyarok eddig minden szabadalmat adó államban másokkal teljesen egyező elbánásban részesülnek. III. FEJEZET. A SZABADALMAK TARTAMA, MEGSZŰNTE, MEGVONÁSA ÉS MEGSEMMISÍTÉSE. 17. §• 17. §. A szabadalmak a találmány bejelentésétől számítandó 15 évi időtartamra adományoztatnak. Pótszabadalmak (7. §.) a törzsszabadalmakkal egy időben járnak le. Az önállóvá lett pótszabadalom érvényességének ideje a törzsszabadalom bejelentésének idejétől számit. Az önállóvá lett pótszabadalom a lejárat és a dijak összege tekintetében a törzsszabadalom helyébe lépettnek tekintendő.
