Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.

86

Az 1695: XXXVII. t.-c.

|3. §. szeresen, üzletszerüleg vonulván itt végig, itt haszná- ' latba is vétetnek, használatuk menetdij fejében történik,

sőt oly utasok is használják, kik utukat az ország határain belül kezdik meg és fejezik be.

14. §. 14 §•

A szabadalom hatálya korlátozható annyiban, hogy az a kereskedelemügyi minister rendeleté alapján a hadsereg, a honvédség, vagy a haditengerészet részére vagy az állami egyed- áruság céljaira az állam részére egészben vagy részben, a szabadalom egész tartamára vagy ennél rövidebb időre igénybe vehető. Ily esetben a feltalálónak kellő kártérítés nyújtandó, melynek összege, ha megegyezés létre nem jön, bírói utón állapítandó meg. A kártérítés iránti per folyama az államnak fentemlitett használati jogát meg nem akaszthatja.

A közérdek magasabb szempontjából tekintve e szakasz rendelkezése helyes. Törvényünk nem ismer más kényszerlicenciát, csak az e szakaszban körülirt célokra s ez esetben sem engedi meg a szabadalom kisajátítását, hanem csak hatályának az állam említett céljaira való korlátozását.

Ausztriában létezik az úgynevezett kényszerlicencia (Zwanglizenz), amely bárki részéről követelhető abban az esetben, ha a szabadalom tulajdonosa elmulasztja szabadalmának Ausztria területén kellő mértékben való gyakorlását és a jelentkezőnek licenciát adni vonakodik, vagy azért indokolatlanul magas dijat követel. Ez esetben a reflektáns a szabadalmi hivatal utján hivatalból megszabandó dij fejében kényszerítheti ki a használati vagy gyártási engedélyt.

Egyik-másik állam szabadalmi törvénye a szabadalmaknak közérdekből való kisajátítását is ismeri, amit egyébként az uj magyar szabadalmi törvénytervezetbe is felvettek.