Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.

84 Az 1895 : XXXVII. t.-c. |j S heti, lemondhat róla stb. Azonban a bérbeadás (gyakor- latbavétel, vagy használat engedélyezése) csakis a társ- tulajdonosok egyező akarata esetén történhetik meg, mivel máskép könnyen bekövetkezhetnék az az eset is, hogy a társtulajdonosok egyike és pedig esetleg épen az, akinek a legkisebb részesedése van a szabadalomban, gyakorlatbavételi engedélyt osztogatna boldognak-boldog- talannak és evvel illuzióriussá tehetné tulajdonostársai szabadalom-részének értékét. 12. §. 12. §. A szabadalom hatálytalan azzal szemben, aki a találmányt, amelyre másnak szabadalom engedélyeztetett, már azelőtt, mielőtt az utóbbi találmányát bejelentette volna, a magyar korona országai területén szabadalmi oltalom nélkül használta vagy a felhasználásra szükséges beren­dezést létesített. Ily régibb jogosult a találmányt saját üzle­tének céljaira saját vagy idegen műhelyben hasz­nálhatja ugyan, de jogosítványát csak saját üzle­tével együtt ruházhatja át. Az előhasználónak joga és az előhasználatnak kér­dése sok vitára adott alkalmat úgy nálunk, mint a kül­földön. Ezt a jogát az előző használó a szabadalom­tulajdonos részéről ellene esetleg indított bitorlási perben kifogásként használhatja, vagy pedig a kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság által állapíttathatja meg. Erről az 59. §. szól, melynek világos rendelkezése szerint mindazon vitás kérdés, melyet e törvény a szabadalmi hatóságok hatáskörébe nem utal, az illetékes törvény­szék, mint kereskedelmi bíróság elé tartozik. Megállapitási kérelemmel (57. §.) ez a kérdés nem tisztázható, mert ez csak a szabadalom tárgyával nem azonos tárgyra, vagy eljárásra alkalmas. Szintúgy nem állapíttatható meg az előző használó joga a szabadalom bejelentése elleni felszólalás keretében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom