Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.
78 Az 1895 : XXXVII. t.-c. harmadik személyt a szabadalomtól. A 7. §. harmadik bekezdésében foglaltak természetesen csakis a törzsszabadalom tulajdonosának javításaira vonatkoztathatók. A törzsszabadalommal együtt járnak le, vagy a törzsszabadalom valamelyik évi dija befizetésével együtt szűnnek meg a hozzátartozó pótszabadalmak is. Ha azonban a törzsszabadalom lemondás, megvonás vagy megsemmisítés folytán veszti érvényét, a pótszabadalmak önállókká válnak és a megszűnt törzsszabadalom még hátralevő idejére az évi dijak befizetésével fenntarthatok. Kérdés vájjon a törzsszabadalom időközi megszűntével önállóvá vált több pótszabadalom mindegyike után külön-külön kell-e az évi dijakat fizetni, avagy valamennyiért együttesen csak egyszeres évi dij fizetendő ? Véleményem szerint mindegyikért külön- külön kell az évi dijakat megtériteni, mert a törzsszabadalom érvénye esztésével megszűnt az a kapocs, mely a különböző pótszabadalmakat egy egységbe fűzte. II. FEJEZET. A SZABADALOM HATÁLYA. 8. §. A szabadalom jogos fennállása egész idejére a szabadalom tulajdonosának kizárólagos jogot ad arra, hogy találmánya tárgyát iparsze- rüleg készíthesse, forgalomba hozhassa vagy üzemi berendezésként használhassa. Eljárásra engedélyezett szabadalom hatálya az azon eljárás szerint előállított terményekre is kiterjed. A szabadalomnak időbeli, területi és terjedelmi hatályát kell megkülönböztetnünk. A magyar szabadalom időbeli hatálya (tartama) a legtöbb kulturállaméhoz hasonlóan maximum 15 év (17. §.).
